Püspöki körlevelek 1932 (Szombathely, 1933)
17 — 570. sz. Elemi iskola községi segélyezéséről miniszteri tájékoztatás resztúti állomások látogatásában akadályozva í vannak, továbbra is élhetnek a XIV. Kelemen pápa által adott engedéllyel, hogy a keresztúti állomások látogatása nélkül is elnyerhetik a keresztúti búcsút olyanféleképen, hogy a szentferencrendi elöljáróságtól meghatalmazással bíró rendi pap által e célra megáldott feszületet kezükben tartva, a 14 állomás látogatása helyett 14 Miatvánkot, Üdvözlégyet és Dicsőséget és befejezésül a szent sebek tiszteletére 5 Miatvánkot, Üdvözlégyet és Dicsőséget és még egyet a Szentatya szándékára imádkozzanak. Ha pedig ezt nem tudnák befejezni, — úgy, mint fentebb c) pont alatt — minden Miatyánk, Üdvözlégv és Dicsőség együttes imádkozásáért tíz évi és tíz negyvennapi búcsút nyerjenek. Az olyan súlyos betegek pedig, akik az imákat sem tudják már elmondani, teljes búcsúban részesülnek, ha bűnbánó lélekkel a megáldott feszületet megcsókolják vagy leg- | alább rátekintenek, akkor is, ha a röpimát sem tudják elmondani. A. A. S. 1931. 522. 1. Az elemi népiskolák községi segélyezése ‘tárgyában kelt 78.257—932. VIII. c. ü. o. sz. VKM-i rendeletet tudomásulvétel és további eljárás céljából azzal közlöm Tisztelendő Papjaimmal, hogy a miniszteri iratban foglalt útmutatás szerint kell eljárni nemcsak olyan esetekben, amikor a politikai község az iskolafenntartó, hanem olyankor is, amikor a politikai község jelentékeny segélyezésével könnyíti az egyházközség terheit. Kisebb mérvű segélyezés eseteiben is hivassék meg az egyházközségnek a költségvetést tárgyaló gyűlésére a politikai község elöljáróságának egy katolikus vallású tagja, aki ezen úton betekintést nyerhet a költségvetésbe és meggyőződhetik a takarékosság szemmeltartásáról. Az egyházmegyei hatóság által hitelesített zárszámadásból pedig hitelesített számadási kivonat küldendő át, amely a segély helyes felhasználását igazolja. „Ismételten fordult elő, hogv a hitfelekezeti népiskolák fenntartási költségeire az iskolafenntartó politikai község költségvetésébe beállított összegeket az úgynevezett miniszterközi bizottságok egészen vagy részben törölték, minek következtében a hitfelekezeti iskolák nehéz helyzetbe jutottak, sőt fenntartásuk helyenkint lehetetlenné vált. Ez ügyben átirattal fordultam a belügy- és a pénzügyminiszter urakhoz s a m. kir. belügyminiszter úr a folyó évi január hó 11-én 96.598—1931. V. szám a. ez ügyben kelt és hozzám intézett átiratában a következőket közölte velem: A hitfelekezeti iskolai hatóságok rendszerint nem nyújtják be az általuk összeállított iskolai költségvetést a községi képviselőtestületnek, hanem egyszerűen közlik a községgel azt az összeget, amely a politikai községet iskolafenntartás címén de jure vagy de facto terheli és kérik ennek az összegnek a községi költségvetésbe való beállítását. A község tehát egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy az iskolai költségvetésbe betekintést nyerjen és meggyőződjék arról, vájjon a takarékosság elvei abban ép oly szigorúan figyelembe vannak-e véve, mint a községi költségvetésben. Gyakran megtörténik, hogy a felekezeti iskolai hatóság iskolát épít, kölcsönt vesz fel, új állásokat szervez anélkül, hogy erről a községi képviselőtestületnek tudomása volna és a vagyonfelügyeleti hatóság ahhoz hozzájárult volna. A belügyminiszter úr nézete szerint a politikai községnek akár de jure, akár de facto alapon vett iskolai fenntartói minőségéből következik, hogy ha köteles az iskolát fenntartani, úgy abban a kérdésben is határozhat, hogy az általa adott összeg tényleg mire fordíttassék és, hogy az iskolai hatóság által tervbevett építkezés, kölcsön, állásszervezés stb. tényleg szükséges és célszerű-e. Ez áll arra az esetre is, ha a község csak segéllyel támogatja a felekezeti iskolát. Hangsúlyozni kíván ja a belügyminiszter úr, hogy az iskolai költségvetésnek a vármegyei közigazgatási bizottság, mint iskolai felügyelő hatóság által való jóváhagyása nem pótolja a község képviselőtestületének, illetve a vármegye alispánjának, vagy kisgyűlésének, mint a községek vagyonfelügyeleti hatóságainak jóváhagyását. Ugyanez áll a községek által fenntartott iskolák zárszámadására is, amelyet szintén a község képviselőtestülete elé kellene terjeszteni. A m. kir. belügyminiszter úrnak vázolt álláspontját magam is megokoltnak tartom és azt osztom, miért is tisztelettel van szerencsém a Főtiszt. Egyházi Főhatóságot arra kérni, méltóztassék a bölcs főhatósága alá tartozó egyházközségeket, gyülekezeteket, egyházakat. hitközségeket stb. utasítani, hogy iskolai költségvetéseiket és zárszámadásaikat a népoktatás zavartalan menete, nemkülönben a községek háztartása érdekében az iskolafenntartó vagy ezeket segélyező községek (városok) vezetőségének hozzájárulás végett mindenkor mutassák be. Tisztelettel kérem egyben, hogy tett nagybecsű intézkedéséről engem is értesíteni méltóztassék. Budapest, 1932. évi február hó 12-én . Dr. Karafiáth Jenő sk.
