Püspöki körlevelek 1931 (Szombathely, 1932)
— 3 — hatjuk, hogy faluhelyen mennyire fejlettebb a lelkiélet ott, ahol szerzetesnők adják a buzgóság példáját. Jól tudom, hogy éppen a mostani viszonyok között ilyen alapítás hősies áldozatkészséget jelentene. Nem is óhajtom, hogy jó híveim megterheltessenek, de elvétve adódik alkalom, hogy jótevők, vagy örökösök nélküli hívek valami birtokukat ily célra felajánlják, ha annak üdvösségéről kellő időben és illő módon nyernének tájékoztatást. Azt hiszem a legtöbb plébánosnak hosszabb lelkipásztori működése alatt talán nem is egyszer nyílnék alkalom, hogy a kedvező körülményeket felhasználva, hitközségét egy kis zárdával megajándékozhassa. így az elmúlt esztendőben a Szociális Testvérek telepedtek meg Rábahidvégen a Berta-féle alapítványi házban, örömmel üdvözlöm egyházmegyémben ezen új és a kor igényeinek megfelelő kongregáció első letelepedését, amely Rábahidvégen a kultúrházzal kapcsolatosan a keresztény kultúrát fogja a nép közé vinni. Ugyancsak kultúrházakat építettek a szombathelyi Dominikánus és Ferences Atyák, hogy ők mint plébánosok állandó érintkezést tarthassanak fenn híveikkel és elsősorban a munkásosztály lelkigondozására kellő kereteket nyerjenek. A múlt esztendőben konszekráltam a megnagyobbított szombathelyi dominikánus templomot. Kőszegen két nagy intézetet adtunk át rendeltetésének: Az Isteni Igéről nevezett missziós atyák Szent Imre intézetét és a Kelcz-Adelffy fiúnevelő intézetet. Üj templomok épültek Bozzaiban és Bobán; kuráciák létesültek: Gyöngyösszőllősön, Petrikereszturon, Tótszerdahelyen. A szombathelyi papi kölcsönkönyvtárt Szent Márton ünnepén adtam át rendeltetésének. A kölcsönadható művek száma már meghaladja a 2000-t és örömmel értesülök, hogy az egyházmegyei papság intencióimat megértve már kezdi igénybe venni ezen könyvtárt. Nagyon kérlek, Kedves Testvéreim, soha úgy ne jöjjetek be Szombathelyre, hogy könyvtáratokból 1—2 könyvet magatokkal ne vinnétek. Arra is kérlek, vegyétek elő még egyszer múlt évi XI. sz. körlevelemet és azt egy csendes órában elmélkedve olvassátok át. Talán a Szent Imre jubileumi év az ő nagyobb mozgalmasságával okozhatta azt, hogy az elmúlt esztendőben úgy az egyházmegyében tartott misszióknak, valamint papjaim lelkigyakorlatainak száma csökkent. Kérem azonban T. Papjaimat, hogy ahol már régebben volt szent misszió, iparkodjanak ezt kellő előkészítés után látható időn belül megtartani. Felhívom figyelmeteket a SD. 373. §-ára, amely előírja,,hogy minden plébániában legalább tíz évenként 8 napra terjedő népmisszió tartassák és pedig olyan időben, hogy a hívek többsége azon résztvehessen. De a lelkipásztorokat is kérem, újuljanak meg lelki életükben a szentgyakorlatok által. Az egyházi törvénykönyv, illetőleg a SD. 27. §. rendelkezésének — amely szerint legalább három évenként tartozik minden pap háromnapos zárt lelkigyakorlatot végezni — iparkodjatok lelkiismeretesen megfelelni. A nyár folyamán alkalmat fogok adni Nektek, hogy vagy a szombathelyi papnevelőintézetemben, vagy pedig a kőszegi missziósházban tehessetek eleget az Egyház parancsának és saját lelketek igényének. Ezen lelkigyakorlatok új erőt adnak majd nekünk arra, hogy a világ kísértéseinek ellenállva a tiszta Báránynak tiszta és önzetlen szolgái lehessünk, híveinket pedig az életszentség útján bölcseséggel vezethessük. Ezáltal magunk is megelégedettségben és lelkihármoniában fogunk évről-évre tökéletesedni, míg életünk utolsó órája az örök élet kapuját meg nem nyitja számunkra. Amen.
