Püspöki körlevelek 1930 (Szombathely, 1931)

— 36 — 1599. sz. Felekezeti iskoláknak községi segélyezési tárgyében belügy­miniszteri rendelet. fentidézett végrehajtási utasítás 22. §-a ér­telmében továbbítandó. A beiratási díjnak másik felére, annak kezelésére és felhasználására nézve — mivel e tekintetben a katolikus iskolákat érintően még tárgyalások folynak a nm. püspöki karral egyetértőén csak később fogok utasí­tást adni. Ez az összeg tehát egyelőre őr­zendő s terhére csak már esetleg fennálló kö­telezettségek rendezhetők. A m. kir. belügyminiszter úrnak a feleke­zeti iskoláknak a politikai közegek által való segélyezése, illetőleg ennek keretében a taní- 3 tói nyugdíjjárulékoknak a politikai közegek által leendő átvállalása tárgyában valamennyi vármegye alispánjához intézett 96665/1929. V. számú rendeletét, valamint egy adott esetben a felekezeti elemi iskolai nyugdíj intézeti já­ruléknak a politikai község által való viselése tárgyában hozott határozatát is, miheztartás végett az alábbiakban közlöm. Egyben felhí­vom az iskolaszéki elnököket, hogy az iskola­­fenntartóknak a „Nem állami tanszemélyzet nyugdíjintézetével“ szemben felszaporodott járulék-tartozásait mielőbb fizessék be. — Amennyiben pedig az iskolafenntartó-egy­házközségek a saját erejükből erre nem vol­nának képesek, úgy segélyezésüket, a belügy­miniszteri rendeletben jelzett indokolt ese­tekben, a politikai községektől .kérelmezzék. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. piiniszté­­rium egyébként az iskolafenntartók fizetési készségét messzemenő részletfizetési kedvez­ményekkel hajlandó támogatni. Magyar királyi Belügyminiszter. — Szám: 36.6665/1929. V. — Tárgy: Felekezeti iskolák politikai községek által való segélyezése. — Valamennyi vármegye alispánjának. — Az 1926. évi július hó 3-án kelt 116.577/1925. V. számú körrendeletemmel már intézkedtem az egyházi terhekhez és a felekezeti iskolák fenn­tartására nyújtott községi hozzájárulásoknak a községi költségvetésekbe azok megengedett keretei között való további felvétele és az érdekelt egyházi hatóságok részére való fo­lyósítása iránt. Minthogy azonban újabban azt tapasztaltam, hogy a községek egy része az utóbbi időben iskolai fenntartási hozzájá­rulások címén gyakran teherbírásukat meg­haladó, újabb kötelezettségeket vállalnak, amelyek teljesítése a községi pótadónak az 50%-ot lényegesen meghaladó mértékben való emekedését vonja maga után, felhívom Alispán urat, figyelmeztesse a községi képvi­selőtestületeket, hogy újabb ilyen kötelezett­séget — a községi pótadónak ezekből folyóan 50% fölé való emelése esetén — csak azzal a kikötéssel vállaljanak, ha ezek teljesíthetése érdekében a községi pótadónak 50%-on felül való megállapítására a pénzügyminiszter úrral egyetértésben az engedélyt megadom. Ugyan­ez az eljárás követendő akkor is, ha egyes községek indokolt esetekben a felekezeti is­kolák segélyezése címén a tanítói nyugdíjter­­heknek a felekezetekre háruló részét kivéte­lesen kívánnák vállalni. — Budapest, 1930. évi január hó 2-án. Nagykéri Scitovszky Béla sk. Magyar királyi Belügyminiszter. Tárgy: X. község felebbezése a református felekezeti iskola támogatása tárgyában. — A Közigaz­gatási Bizottság az 1928. évi február hó 12-én kelt X. sz. határozatával kötelezte X. politikai községet, hogy a református felekezeti iskola támogatásaként a tanítói állások után vise­lendő tanítói nyugdíjjárulékokat az iskola­­fenntartó testület a református egyház he­lyett fizesse meg. Ezen határozat ellen X. köz­ség elöljárósága felebbezést adott be. A Köz- i igazgatási Bizottság idézett számú határoza­tát ez alapon felülbiráltam, azt a felebbezés elutasításával helyben hagyom, mert a nép­oktatás ellátása elsősorban a politikai község feladata és ha ezt helyette hitfelekezet látja el, úgy a politikai községnek a felekezeti is­kolát ebben a működésben támogatnia kell. X. község — miként azt a felebbezésben maga is elismeri — a múltban ezeket a nyugdíjjá­rulékokat fizette s így a támogatást nem ta­gadhatja meg a jelenben sem. Ha ez a támo­gatás az 50%-os pótadó keretében nem lenne megvalósítható, ez esetben tegyen az alispán előterjesztést a pótadónak a megfelelő fel­emelése iránt, önként értetődik, hogy a nyug­díj járulékból a község terhére eső hányad az 1926. évi 95.000/IX. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletben meghatározott mérté­ket meg nem haladhatja. A felterjesztéshez mellékelt iratokat idezártan visszaküldöm. — Budapest, 1930. évi január hó 29-én. A mi­niszter rendeletéből: Szikszay sk., min. taná­csos. Tekintettel az államháztartás nagy nvug­­díjterheire a m. kir. kormány a jövőben a nyugdíjazások csökkentésére törekszik oly módon, hogy csak elkerülhetetlen esetekben helyezi nyugállományba tisztviselőit és al­kalmazottait. Ezzel kapcsolatban a vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanszemélyzet 1600. sz. Tanszemély­zet nyugdíja­zási kérel­meinek elbírálása.

Next

/
Thumbnails
Contents