Püspöki körlevelek 1930 (Szombathely, 1931)
— 36 — 1599. sz. Felekezeti iskoláknak községi segélyezési tárgyében belügyminiszteri rendelet. fentidézett végrehajtási utasítás 22. §-a értelmében továbbítandó. A beiratási díjnak másik felére, annak kezelésére és felhasználására nézve — mivel e tekintetben a katolikus iskolákat érintően még tárgyalások folynak a nm. püspöki karral egyetértőén csak később fogok utasítást adni. Ez az összeg tehát egyelőre őrzendő s terhére csak már esetleg fennálló kötelezettségek rendezhetők. A m. kir. belügyminiszter úrnak a felekezeti iskoláknak a politikai közegek által való segélyezése, illetőleg ennek keretében a taní- 3 tói nyugdíjjárulékoknak a politikai közegek által leendő átvállalása tárgyában valamennyi vármegye alispánjához intézett 96665/1929. V. számú rendeletét, valamint egy adott esetben a felekezeti elemi iskolai nyugdíj intézeti járuléknak a politikai község által való viselése tárgyában hozott határozatát is, miheztartás végett az alábbiakban közlöm. Egyben felhívom az iskolaszéki elnököket, hogy az iskolafenntartóknak a „Nem állami tanszemélyzet nyugdíjintézetével“ szemben felszaporodott járulék-tartozásait mielőbb fizessék be. — Amennyiben pedig az iskolafenntartó-egyházközségek a saját erejükből erre nem volnának képesek, úgy segélyezésüket, a belügyminiszteri rendeletben jelzett indokolt esetekben, a politikai községektől .kérelmezzék. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. piinisztérium egyébként az iskolafenntartók fizetési készségét messzemenő részletfizetési kedvezményekkel hajlandó támogatni. Magyar királyi Belügyminiszter. — Szám: 36.6665/1929. V. — Tárgy: Felekezeti iskolák politikai községek által való segélyezése. — Valamennyi vármegye alispánjának. — Az 1926. évi július hó 3-án kelt 116.577/1925. V. számú körrendeletemmel már intézkedtem az egyházi terhekhez és a felekezeti iskolák fenntartására nyújtott községi hozzájárulásoknak a községi költségvetésekbe azok megengedett keretei között való további felvétele és az érdekelt egyházi hatóságok részére való folyósítása iránt. Minthogy azonban újabban azt tapasztaltam, hogy a községek egy része az utóbbi időben iskolai fenntartási hozzájárulások címén gyakran teherbírásukat meghaladó, újabb kötelezettségeket vállalnak, amelyek teljesítése a községi pótadónak az 50%-ot lényegesen meghaladó mértékben való emekedését vonja maga után, felhívom Alispán urat, figyelmeztesse a községi képviselőtestületeket, hogy újabb ilyen kötelezettséget — a községi pótadónak ezekből folyóan 50% fölé való emelése esetén — csak azzal a kikötéssel vállaljanak, ha ezek teljesíthetése érdekében a községi pótadónak 50%-on felül való megállapítására a pénzügyminiszter úrral egyetértésben az engedélyt megadom. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha egyes községek indokolt esetekben a felekezeti iskolák segélyezése címén a tanítói nyugdíjterheknek a felekezetekre háruló részét kivételesen kívánnák vállalni. — Budapest, 1930. évi január hó 2-án. Nagykéri Scitovszky Béla sk. Magyar királyi Belügyminiszter. Tárgy: X. község felebbezése a református felekezeti iskola támogatása tárgyában. — A Közigazgatási Bizottság az 1928. évi február hó 12-én kelt X. sz. határozatával kötelezte X. politikai községet, hogy a református felekezeti iskola támogatásaként a tanítói állások után viselendő tanítói nyugdíjjárulékokat az iskolafenntartó testület a református egyház helyett fizesse meg. Ezen határozat ellen X. község elöljárósága felebbezést adott be. A Köz- i igazgatási Bizottság idézett számú határozatát ez alapon felülbiráltam, azt a felebbezés elutasításával helyben hagyom, mert a népoktatás ellátása elsősorban a politikai község feladata és ha ezt helyette hitfelekezet látja el, úgy a politikai községnek a felekezeti iskolát ebben a működésben támogatnia kell. X. község — miként azt a felebbezésben maga is elismeri — a múltban ezeket a nyugdíjjárulékokat fizette s így a támogatást nem tagadhatja meg a jelenben sem. Ha ez a támogatás az 50%-os pótadó keretében nem lenne megvalósítható, ez esetben tegyen az alispán előterjesztést a pótadónak a megfelelő felemelése iránt, önként értetődik, hogy a nyugdíj járulékból a község terhére eső hányad az 1926. évi 95.000/IX. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletben meghatározott mértéket meg nem haladhatja. A felterjesztéshez mellékelt iratokat idezártan visszaküldöm. — Budapest, 1930. évi január hó 29-én. A miniszter rendeletéből: Szikszay sk., min. tanácsos. Tekintettel az államháztartás nagy nvugdíjterheire a m. kir. kormány a jövőben a nyugdíjazások csökkentésére törekszik oly módon, hogy csak elkerülhetetlen esetekben helyezi nyugállományba tisztviselőit és alkalmazottait. Ezzel kapcsolatban a vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanszemélyzet 1600. sz. Tanszemélyzet nyugdíjazási kérelmeinek elbírálása.
