Püspöki körlevelek 1930 (Szombathely, 1931)
IX. 1595. sz. Iskolénkívüli népművelés ügyében felhívás. 1596. sz. Egyházi és iskolai adó kezeléséről. Az 1929/30. tanévi évzáró jelentésekből főpásztori örömmel látom, hogy a főhatóságomhoz tartozó róm. kát. iskolák tanítói az iskolánkívüli népművelés terén dicséretreméltó buzgóságot tanúsítottak. Egyesek azonban — különösen a tanítónők közül — különféle okokat hoznak fel arra, hogy miért nem működtek közre ebben a népnevelő munkában. Amidőn Nagyontisztelendő Papjaim és a tanítói kar figyelmét ezen fontos kötelességükre főpásztori szeretettel újból felhívom, egyúttal elrendelem, hogy papjaim és tanítóim kivétel nélkül mindnyájan vegyék ki részüket az iskolánkívül népművelés munkájából. Egyöntetű eljárás és tájékozódás végett hasznosnak látom közölni az egyházközségi adóknak az együttes kezelésbe való vonásáról szóló és eddig megjelent pénzügyminiszteri rendeleteket, hogy azok alapján az érdekelt lelkész urak idejében megtehessék a kellő lépéseket. M. kir. Pénzügyminisztérium. — Szám: 22.568/1928. VII. a. Körrendelet valamennyi m. kir. Pénzügyigazgatóságnak. A hitközségi adóknak az együttes kezelésbe való bevonása tárgyában a múlt évi november hó 6-án kelt 89.182. számú körrendeletem folyamányaként több hitközség részben közvetlenül, részben az illetékes pénzügyigazgatóság útján engedélyt kért arra, hogy a 10%-ot meghaladó hitközségi adóknak az együttes kezelésbe leendő bevonását engedélyezzem. Oly célból, hogy az ily kérelmek lehetőlég további tárgyalások nélkül azonnal érdemben elbírálhatók legyenek, I. meghagyom a pénzügyigazgatóságoknak, hogy az ily kérelmeket előterjesztő hitközségektől javaslattétel előtt, mindenkor a következő adatokat szerezzék be: 1. mennyi az illető felekezet híveinek az előző évi adóalapja (földadó, házadó és általános kereseti); 2. mennyi az a szükséglet, amelyet az egyházközség egyházi adóból fedezni óhajt; 3. ebből a szükségletből mennyi az, amely állandó jellegű is és mennyi az amely csak átmenetileg a folyó, esetleg még a következő egy-két évben is lenne kivetendő és ezek mindegyike hány %-át teszik az adóalapnak; 4. amennyiben a hitközség költségvetésében az iskolai szükségletek is bennfoghltatnak, abban az esetben külön fel kell tüntetni azt is, hogy a szükségletből mennyi esik a hitközségi és mennyi az iskolai kiadásokra és ezek külön hány %-át teszik az adóalapnak; 5. az egyházközségi adót mily módon és miy alapok után kívánják kivetni; 6. mi az oka annak, hogy az egyházközség 10%-nál magasabb egyházi adót kénytelen szedni; 7. ezeken kívül a róm. kát. hitközségek részéről beadott kérelmekhez még áz illető hitközségeknek jóváhagyott alapszabályainak egy példányát is kell csatolni és azt is bejelenteni, van-e az illető plébániának kegyura és ki az. A pénzügyigazgatóságok a jövőben minden egyes esetben csakis ezeknek az adatoknak beszerzése után tegyenek hozzám javaslatot. Megjegyzem, hogy a megadott engedély — amennyiben az nemcsak meghatározott időre adatott meg — mindaddig érvényben marad, amíg az együttes kezelésbe bevonatni engedélyezett egyházi adó mérve nem súlyosbíttatik. — II. Ha valamely községben a felekezeti iskolai adók kivetési kulcsa a 10%-ot meghaladja, abban az esetben az igazgatóság a fenti rendeletem értelmében március hó végén teendő jelentésében ismertesse az iskolai szükségletek végösszegét, az adóalapot és a százalékot, feltüntetve azt, hogy az iskolai szükségletek közül mennyi rendszeres, állandó jellegű és mennyi mily természetű az átmeneti szükséglet. Megjegyzem, hogy a szabályszerűen megalakított egyházközségek, ép úgy, mint a politikai községek is, az iskolai szükségletek fedezése iránt saját költségvetésükben intézkedhetnek, de az iskolaszékek a hívekkel szemben oly kötelezettségeket, amelyek az állami törvényekben megállapított
