Püspöki körlevelek 1930 (Szombathely, 1931)
J gyobbodását megelőzve, fel akarom állítani az aklokat, amelyek a megsokszorosodott bárányokat befogadják — be nem várva az időt, mikor a nyáj már elszéledt, midőn majd az utókor nagyobb fáradsággal és kevesebb sikerrel lenne kénytelen a tövisek között megsebesülteket gyógyítani, az eltévedteket egyenkint felkeresni, a farkasok által szétugrasztott nyájat akolba gyűjteni! Az új plébániák felállításával a csökkentett lélekszám mellett a lelkipásztorok minden egyes báránykájukat ismerhetik; necsak tudják, hány lélekről kell számadást adniok, hanem ismerjék őket egyenkint, hogy elmondhassák a lelkek legfőbb pásztorával: „Én vagyok a jó pásztor és ismerem enyéimet és ismernek engem enyéim.“ (Ján. 10., 14.) Az vezérelt ezen eljárásomban, hogy a lelkipásztor munkája ne szorítkozzék csupán csak a templomra és a sekrestyére, hanem utcánként és házanként ismerjék meg híveiknek családi körülményeit és osszák meg velük fájdalmukat; segítsenek rajtuk tanítással és tanáccsal, közbenjárással, adománnyal és alamizsnával, mondhassák Jobbal: „Megszabadítottam a kiáltó szegényt és az árvát, kinek nem volt segítője, az elveszendőnek áldása rámszállott és az özvegy szívét megvigasztaltam, szeme voltam a vaknak és lába a sántának. Atyja voltam a szegényeknek.“ (Jób 29., 12, 15, 16.) Ezen főpásztori gondosságból kifolyólag a következő módon intézkedem: 1. Az ősi székesegyházi főplébánia megtartja a Kálvária-utca, Kossuth Lajos-utca, Erzsébet királyné-utca, Gyöngyös folyó és Honvéd-utca által határolt területet. 2. Szent Domonkos fiai átveszik a Szent Márton püspökről nevezett új plébániát, mely a Gyöngyös folyón és Honvéd-utcán túl egészen Zanatig (bezárólag) fog terjedni és eddigi áldásos és elismerésre méltó lelkipásztori munkájukat új jogi keretek között fogják folytatni. 3. A Ferencrendi atyák magyarországi Szent Erzsébetről nevezett új plébánia határait képezik: a Kossuth Lajos-utca, Erzsébet királyné-utca, a Gyöngyös folyó, Szőllős község határa (kizárólag Szőllős) és a Perint folyó. Nem új részükre ez a munkatér és a hívek régi szeretete fogadja szeráfi szellemben végzendő munkájukat. 4. Szent Quirin vértanú, sziszeki püspökről, ki városunkban nyerte el a dicsőség koronáját, neveztető el azt az új plébániát, mely a Kálvária-utca, Körmendi-út és Perint folyó által lesz határolva és amelyhez a derék újperintieket és sorokmajoriakat is csatolom. A szaléziánus atyákra bízom ezen plébániát, akik alapítójuk, a boldog Don Bosconak példáját követve különös szeretettel élnek és dolgoznak a szegényebb osztály között. 5. Kámon és Herény mint ideiglenesen még egyesített kurácia a Krisztus Királyról nevezett hitközséget fogja alkotni, míg végre 6. Szőllős község Jézus szent Szívéről nevezett hitközséggé alakul, mely egyelőre még a székesegyházi főplébánia által, de külön fog elláttatni. Nagyon jól tudom, Kedves Híveim, hogy minden kezdet nehéz, de meg vagyok arról is győződve, hogy még számos függő kérdést maga a gyakorlati élet fog megoldani. Nagyon kérlek, hogy ezen kezdet nehézségeit tekintsétek egészen természeteseknek s türelemmel várjátok az elvetett magnak kikelését. Kicsinyes gondolkodásra vallana, ha valaki ezt, az egész évszázadokra kiható alapvető munkát részletkérdések mérlegelése által hátráltatni akarná. Ha a gazda vet, még nem látja fáradságos vetésének gyümölcsét, de reménykedik, hogy nem hiába munkálkodott. Mienk a munka, az aratás öröme legyen az utódoké! így tehát, Isten szent nevében, a mai napon, 1930. év január elsején léptetem életbe a szombathelyi újonnan rendezett plébániák működését és azokra és minden egyes hívőre kérem a jó Isten áldását. Amen.“ Mivel papságom szellemi színvonalának legjobb tükre az általa kifejtett irodalmi működés, azért egyházmegyém papságának a két utóbbi évben megjelent irodalmi műveit itt felsorolom: Fuchs Ferenc: A plébániai kartotéka, Budapest 1929. Géfin Gyula dr.: A szombathelyi egyházmegye története, Szombathely 1929. I—II. k. A II. kötet munkatársai: Boda János dr., Egyed Ferenc, Kappel János dr., Kovács Lajos, Székely László dr., Szendy László dr., Tauber Sándor dr., Tóth József dr. — Giczy József dr.: A kát. papság érdemei hazánk és az emberiség történetében, Szentgotthárd, 1929. — Könczöl Antal: A legjobb utitárs, imádságos és énekeskönyv, Szombathely, 1929. — Székely László dr.: A szirtnek álma van. Versek, Szombathely, 1929. Táltos lovak hátán, mesék, Szombathely, 1929. — Szendy László dr.: A XX. század ifjúsága a jamboree tükrében, Szombathely, 1929.; Szombathely története, Szombathely, 1929. — Toronyi Németh István: Harcos élet. Elbeszélések, Pécs, 1929. — Kincs Istvánnak, a Szt. István Aka
