Püspöki körlevelek 1930 (Szombathely, 1931)
— 23 — Elrendelem, hogy ezen körlevelem a következő vasárnapon a szószékről a híveknek felolvastassék, s egyúttal a jubileummal kapcsolatban a következő intézkedéseket teszem. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr múlt körlevelemben már közölt 500—7/1930. számú rendeletével karöltve a fennhatóságom alá tartozó összes iskolákra vonatkozólag elrendelem, hogy május havában Szent Imre ünnepségeket rendezzenek. Ezen ünnepségekbe alkalmas módon a felnőttek is bevonandók. Természetesen a templomi szentbeszéd is Szent Imréről szóljon. Az ünnepélyek rendezésére útbaigazítással szolgálhat a Szent István Társulatnál megjelenő vezérkönyv. A szombathelyi május hó 29-i egyházmegyei főünnepség d. e. 10 órakor kezdődik. Színhelye a Szentháromság-tér lesz. Mivel a kordonon belül csak az iskolák és azon egyesületek és plébániák foglalhatnak helyet, amelyek zárt sorokban, illetve körmenetileg jelennek meg, felhívom úgy a helyi és vidéki egyesületeket, valamint a plébániákat, hogy ebbéli szándékukat az ünnepélyt rendező albizottság elnökénél: Wallner József apátkanonok úrnál legkésőbb két héttel az ünnepély előtt jelentsék be, hogy részükre hely biztosíttassák. A budapesti Szent István-napi főünnepségekre (aug. 19—20.) egyházmegyei zarándoklat szerveztetik. mivel azonban az intéző bizottságnak tudnia kell azt, hogy milyen részvételre számíthat, T. Papjaim ezen zarándoklatra hívják fel híveik figyelmét és május hó 1-ig közöljék a zarándoklatot rendező bizottság elnökével P. Badalik Bertalan prior úrral azt, hogy melyik plébániából hozzávetőleg mennyien jelentkeznek. A közelebbi utasításokat később fogják megkapni. A budapesti és vidéki főünnepségek résztvevői 50%-os vasúti kedvezményben fognak részesülni. A jubileum, valamint a Szent Imre zarándoklatok sikere érdekében egyházmegyém területéről ezen jubileumi évben kizárólag a közölt Szent Imre ünnepségekre vezethetők zarándoklatok, az összes többi zarándoklatok (celldömölki, máriacelli, búcsúszentlászlói és vasvári), melyeket plébániák és egyesületek egyébként vezetni szoktak, az idén elhagvandók. T. papjaimat felhívom, hogy úgy a helyi ünnepségekről, valamint a jubileum esetleges megörökítéséről az egyházmegyei főbizottságot értesítsék. Az országos főbizottság azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a márciusi körlevél, melyet minden plébániára megküldöttek, a tavaszi papi koronákon tárgyaltassék meg. Kérésüknek szívesen teszek eleget annál is inkább, mert így a részletkérdések is könnyen tisztázhatók lesznek. Amiértis a kerületi espereseket felkérem, hogy a koronákon a jubileummal kapcsolatos kérdéseket is tegyék megvitatás tárgyává. A fenti programpontok esetleges kiegészítése, végrehajtása, avagy egyéb esetleg felmerülő kérdésekre vonatkozólag T. papjaimat idejében tájékoztatni fogom. * * * 704. sz. Oroszország vallásüldözés. Az oroszországi borzalmas keresztény- I'üldözés és az aljasság minden eszközével dolgozó atheista propaganda arra indította a Szentatyát, hogy római vikáriusához intézett levelével a művelt világ lelkiismeretét megmozgassa s az emberiség részvétét felkeltse a borzalom ezen országa iránt. Ez a szerencsétlen nép már több mint egy évtizede roskadozik és pusztul egy olyan hatalmi erőszak és istentelen irányzat igája alatt, amilyenre a keresztényüldözések óta a történelemben nincs példa. A bolsevizmus ezen a szerencsétlen földön már 13 éve tombol; terrorral, véres hóhéri és céltudatos sátáni munkával az erkölcsi fertőbe taszította ezt a népet. Temérdek ártatlan vér, gyilkosság, rablás fűződik ezen rémuralomhoz, amelynek gyümölcse népinség, betegségek, a családi élet felbomlása, erkölcsi fertő, a társadalom szétzüllése, a nemzeti vagyon s magántulajdon, kultúra, művészet javainak elrablása és elpusztítása. Sőt a harcot újabban mindinkább az Isten ellen irányítják, a kolostorokat felégetik, templomokat bezárják, istentelen célokra használják, műkincseit megsemmisitik és áruba bocsátják. Hihetetlen az az üldözés, amelynek a nép most már nemcsak a politikai meggyőződés, hanem a vallásos érzület miatt is ki van téve. Ennyi gonoszság és rémület láttára mély részvét fog el bennünket a szegény orosz nép s annak mérhetetlen szenvedése iránt. Ezt a részvétet kifejezésre kell juttatnunk azzal is, hogy buzgó imáinkkal csatlakozunk Őszentségéhez és kérjük a jó Istent, hogy szabadítsa meg ezt a népet szenvedéseitől és a már elszenvedett gyötrelmeket fordítsa javukra. Talán ez a szenvedés és megtisztulás út lesz
