Püspöki körlevelek 1929 (Szombathely, 1930)
— 30 — II. évi ismétlővizsgálatra: Messiási zsoltárok közül: Zs. 2, 15, 21, 44, 71, 109, továbbá 8, 39, 40, 67, 68, 96. III. évi ismétlővizsgálatra: az I. pont alatt jelzett vasárnapok és ünepek szentleckéi. 976. sz. Tanítónők lelkigyakorlata Kőszegen. A kőszegi szent Domonkos-rendi nővérek zárdája az iskolai év befejeztével zárt lelkigyakorlatot fog rendezni tanítónők számára Blazovich Jákó pápai bencés igazgató vezetésével. A lelkigyakorlat kezdete július hó 10-én délután 6 órakor és július hó 14-én reggel 8 órakor fejeződik be. A zárda napi 3 pengő 50 fillérért teljes ellátást és szállást ad azoknak, kik ezen szándékukat a zárda elöljáróságánál bejelentik. 977. sz. Elemi iskolai magánvizsgadíjak szabályozása. A Rendszabályok a magánvizsgálati díjak megállapítását az egyházi főhatóság hatáskörébe utalják. Ezen vizsgálati díjak újabb szabályozása tárgyában a hatóságom alatt álló összes elemi iskolákra nézve kötelezővé teszem a vallás- és közokt. m. kir. miniszter úr által folyó évi január hó 26-án 88.372/1928. VIII. sz. alatt megállapított díjszabást. (Megjelent a Hivatalos Közlöny 1929. évi február hó 15. számában). Ezen rendeletem azonnal hatályba lép és ezzel minden előbbi erre vonatkozó intézkedés érvényét veszíti. 978. sz. Iskolák fenlartásánál a joggyakorlat biztosítandó. Amióta a politikai községek által rendszeresen kivethető községi pótadók az állami adóknak 50%-ában állapíttatnak meg, egyes helyeken, ahol a róm. kát. jellegű elemi népiskolák fentartója- a politikai község, az a helytelen és a kát. hívek anyagi érdekeire nézve rendkívül sérelmes eljárás kezd kialakulni, hogy az iskolai szükségleteket nem a politikai község fedezi a községi pótadóból, hanem ezeknek a szükségleteknek a fedezésére egyházközségi iskolai adó vettetik ki. Miután pedig a róm. kát. jellegű iskolák fentartásához általában csak a róm. kát. vallású adófizetők terhelhetők meg egyházközségi iskolai adóval, mind sűrűbben és sűrűbben adatnak be felebbezések a nem kát. adózók, nem kát. jogi személyek és vállalatok részéről a reájuk szintén kirótt egyházközségi iskolai adók ellen. S megtörténhetik, hogy az illetékes hatóságok nem teszik vizsgálat tárgyává, hogy ki — az egyházközség vagy a politikai község-e — a helyi róm. kát. iskolának a fentartója, hanem minden további nélkül helyt adnak a nem kát. adózók felebbezésének, minek következtében a nem kát. adózók az iskolafentartáshoz való hozzájárulás alól mentesülnek és az Összes iskolafentartási költségek egyedül a kát. adózókra háramlanak át. Hogy ez aztán a kát. adózókra milyen terhet jelent, annak jellemzéséül csak az egyik községnek esetét említem fel, ahol a róm. kát. iskolák fentartója a hosszú évtizedeken át kifejlődött gyakorlat szerint a politikai község, azonban az előlemlített okok miatt néhány éve az iskolafentartási szükségletek nem a községi pótadóból, hanem külön kivetett iskolai adóból fedeztetnek. Ebben a községben az idők folyamán a nem kát. vallásúak tulajdonába került ingatlanok mintegy 7000 kát. holdat tesznek ki, mig a kát. adófizetők tulajdonában alig 3000 kát. hold van. Ha a nem kát. adózók felebbezésének helyt fognak adni, akkor ebben a községben iskolai adónak a kivetése mellett a régi jogszerű gyakorlattal szemben ennek a 3000 kát. holdnak a tulajdonosai fognak kényszerülni egyedül viselni azt az iskolafentartási terhet, amelyet jog szerint a községben adózó 10.000 kát. hold tulajdonosai tartoznak a községi pótadójukkal viselni. Az egyházközségek szerzett jogait és híveink anyagi érdekeit is megvédendő, szigorúan meghagyom T. Lelkészeimnek és általuk az iskolaszékeknek, hogy ott, ahol akár a Canoniea Visitatio, akár pedig a kifejlődött gyakorlat alapján a róm. kát. elemi népiskola fentartója a politikai község, az iskolafentartási terheket az egyházközség terhére semmi körülmények között át ne vállalják és iskolai szükségletekre, akár építésről, tatarozásról, avagy rendes iskolai szükségletekről is van szó, iskolai adót ki ne vessenek, hanem a politikai község bevonásával elkészítendő és az egyházmegyei hivatalomhoz jóváhagyásra beküldendő iskolai költségvetéseket jóváhagyásuk után megfelelő fedezés végett tegyék át az iskolafentartó politikai községhez. Az a körülmény ugyanis, hogy az iskolafentartási költségek az 50%-os községi pótadóból nem fedezhetők, az 1927. évi IV. sz. körlevelemben közölt miniszteri rendelet szerint nem mentheti fel a politikai községeket iskolafentartási kötelezettségük alól. Abban a nem várt esetben, ha az iskolafentartásra kötelezett valamelyik politikai község képviselőtestülete szabályszerűen hozott határozatában megtagadná az iskolafentartási költségeknek a községi költségvetés keretében való biztosítását, az iskolaszék haladéktalanul forduljon a sérelmes határozat ellen felebbezéssel a vármegyei közigazgatási bizottsághoz és kellően igazolva a politikai község iskolafentartási
