Püspöki körlevelek 1928 (Szombathely, 1929)
— 27 — vatva a filmoktatás pedagógiai irányítására s a megbízott vállalat legszigorúbb ellenőr1- zésére. A Magyar-Holland Kultúr Gazdasági Rt. a filmoktatási rendeletnek végrehajtása során országszerte — sajnos — rendkívül sok nehézséggel találkozott és találkozik állandóan most is s a nehézségek — amint mondja — szinte már lehetetlenné teszik reá nézve súlyos anyagi áldozatokkal járó kötelezettségeinek a teljesítését. Hozzám intézett panaszos jelentéseiben főleg ezt hangoztatja a vállalat, hogy a nagy kontigenst számláló rk. iskolák csak igen-igen csekély töredékben vesznek részt a filmelőadásokban; a legtöbb iskola távolmaradását az iskola vezetősége egyszerűen azzal indokolja, hogy a filmelőadások látogatására illetékes egyházi főhatóságától utasítást még nem kapott, sőt elhangzott olyan érvelés is, hogy egyes iskoláknak a filmelőadásoknak látogatása az egyházi főhatóságok részéről egyenesen megtiltatott. A Magyar-Holland Kultúr Gazdasági Rt. a filmoktatás ügyének a felekezeti s illetőleg a rk. iskolák szemszögéből való egyöntetű rendelkezése érdekében, a jelenlegi helyzetkép teljes feltárásával — Eminenciádhoz kíván fordulni s azzal a kéréssel járult hozzám, hogy e tárgyban készült memorandumát pártolólag juttassam el Eminenciádhoz azzal a kéréssel, hogy annak tárgyalását a legközelebbi püspöki konferenciára kitüzetni méltóztassék. Ügy vagyok értesülve, hogy ily püspöki konferencia a folyó március hóban fog tartatni. Minthogy országos pedagógiai érdeknek tartom, hogy a filmoktatásban a rk. iskolák is az egész vonalon bekapcsolódjanak s mert a nevezett Rt.-nak az üdvös célra irányuló becsületes igyekezetét mindenben támogatni kívánom, készséggel teszek eleget kérésének és memorandumát ./. alatt idezárva abban a reményben van szerencsém Eminenciádhoz eljuttatni, hogy Eminenciád jóindulatú támogatásával a püspöki konferencia bizonyára megtalálja annak módját, hogy a rk. iskolák is — kivétel nélkül — részesülhessenek a filmoktatás jótékony hatásában. Van szerencsém Eminenciádat tisztelettel kérni: méltóztassék odahatni, hogy az 56.305/1927. III. sz. rendeletemmel megszervezett filmelőadások látogatására a rk. iskolák is köteleztessenek, a magam részéről készséggel azon leszek, hogy az iskolai filmoktatást illetően annak fokozatos fejlesztése és kiépítése során is mindenkor kellő figyelembe vétessenek Eminenciádnak s illetőleg az összes rk. egyházi főhatóságoknak speciális kívánságai is, amennyiben az organizáció egységessége ezt lehetővé fogja tenni. Már most tisztelettel megjegyzem, hogy készséggel hajlandó vagyok a fentebb már említett keb. Pedagógiai Filmbizottság keretében, az iskolai filmoktatás szellemi irányításában és hatályos ellenőrzésében a főtisztelendő rk. egyházi főhatóságoknak is 'megfelelő befolyást biztosítani és örömmel venném, ha e célból egy pedagógusnak az egyházi főhatóságokat képviselő tag gyanánt, a Bizottságba való kinevezése iránt hozzám javaslat tétetnék. Fogadja Főmagasságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1928. évi márc. hó 19-én dr. gróf Klebelsberg Kunó sk. A tuberkulózisban szenvedő, vagy arra gyanús tanulók számbavétele iránt a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr f. é. május hó 21-én 37.247/VI.—928. sz. a. rendeletet intézett az összes tanügyi hatóságokhoz. Felhívom a főhatóságomhoz tartozó öszszes rk. iskolák igazgatóit, hogy a min. rendelet értelmében eljáró hatósági orvosokat a szemle megejtésiében támogassák és a kívánt adatokat rendelkezésükre bocsássák. Immár tizenkilenc évszázadnak ősi kegyelete őrzi az Olajfák hegyén a getsemani kertben azt a szent sziklát, melyre az Ür Jézus véres verejtéke hullott. A pogány hordák az elmúlt évszázadok viharaiban ismételten lerombolták az itt mindég állott szentélyt, de a Szentföldnek már 700 év óta vértanúságig menő hűséges őrzői, a Ferencrendi barátok Konstantin császár bazilikájának IV. századbeli ősi alapjait kiásták és ezekre ismét felépítették az „Agonia“ bazilikát. Szeretettel hívták meg a barátok a földkerekség népeit, hogy fölékesítsék azt, a lelket mélyen megrázó szent helyen épült templomot, mely az egész földkerekségnek egyik legdrágább emlékű, legszebb bazilikája lesz. És a világ nemzetei szent lelkesedéssel siettek le Jeruzsálembe, hogy hódolatukat bemutassák az érettünk oly sokat szenvedett Ür Jézusnak. A bazilikának tizenkét kupolára osztott boltozatát az egyes nemzetek rakják ki díszes mozaikkal. Mindegyik kupola az adományozó nemzet címerét is viselni fogja. A főoltár előtt domborodik ki a maga természetességében a templom mozaik padlójából a Szent-szikla, melyet Ausztrália vétet körül díszes rácsozattal. A közelmúltban lennt járt zarándokainknak közbenjárására nekünk magyaroknak az a nagy megtiszteltetés jutott osztályrészül, hogy a Bazilika legfőbb díszét, a főoltár képét 1143. sz. Tuberkulózisban szenvedő tanulók számbavétele ügyében vkm. rend. 1144. sz. Az „Agónia* bazilikára gyűjtés.
