Püspöki körlevelek 1928 (Szombathely, 1929)

fsak üres szavak lesznek nekünk. Kétségkívül a világ bölcsesége, az ész kiművelése értékes dolgok, de életet nem adnak nekünk, nem adnak Isten fiaihoz, keresztényhez méltó életet. Berendezheti a tudomány életünket a civilizáció minden eszközével, otthonunkat megcsinosíthatja a művészet ezer szépsége, nyugalmat, lelki békét csak az igaz út, az igazság fejedelme, Krisztus adhat nekünk. Nyugodt lelkiismeretet itt a földön, nyugodt halált és örök életet csak Krisztus adhat nekünk egyedül. Az emberi életnek nagy kérdései nélküle felelet nélkül maradnak és ijesztő kérdőjelek lesznek csupán, melyek mögött szomorú sötétség vigasztalan „semmit sem tudunk“-ja rejtközik. Egyedül Ő képes mindenre feleletet adni nekünk, mert Ö az Isten egyszülött fia, s Benne az Istenség teljessége lakozik, ő a világosságból fakadt világosság, aki előtt szétoszlik minden sötétség. Isten Ő, aki a természet rendjén felül áll csodáival. Ő maga a szentség minden árnyék és szeplő nélkül, ő a kinyilatkoztatások kútfeje. S ahogy Ő a szentség és istenfiúság teljessége, úgy ad ő híveinek is, kik Benne az élet útját, az emberi élet igazságát látják isteni, istengyermeki életet. Övé a kegyelem, övé a megváltás, övé minden vigasztalás. Ő ad csak a sötét és félelmes halálban is reményt, s Ő az, aki egyedül ad meg nem szűnő boldogságot ez életben is már és az élet kapujának becsukódása után, mint szentül hisszük és reméljük, teljesebb, tökéletesebb, örök életet, isteni életei.

Krisztusban kedves Híveim! Hogy Krisztus lehessen életünk útja, amelyen járunk, hogy életünk igazsága teljes legyen önmagunkkal és másokkal szemben, hogy Krisztus legyen a mi természetfölötti életünk ajándékozója, arra most érkezett el a legalkalmasabb idő, a nagyböjt ideje. Azért midőn főpásztori kötelességem ösztönzéséből hozzátok szólok, ép ezen szent idő kezdővasárnapjával kívántam azt tenni. Krisztus szenvedéseinek és halálának, legemberibb, de egyben isteni felséggel teljes passiójának visszaemlékezd sére rendelt nagybőjti szent időben kétsze rés bőséggel nyílnak számunkra a kegye lem, a megbocsátás, a megvigasztalódás áldásai. Legyetek rajta valamennyien hogy éltetek esetleg ferde iránya minél tő kéletesebben igazodjék Ahhoz, aki egyedül út számunkra, világias gondatlanságok révén gondolatvilágunk, érzelmeink hamisságára legyen Krisztus, az örök igazság a> egyetlen orvosság, hogy életünk lehessen Benne már most is s ha Isten akarata magához szólít, a halálban is folytatódjék életünk Abban, kiben mindenek élnek. Amen.

*

Az új egyházi törvénykönyv rendelkezései és az Apostoli Szentszéktől 1927. évi szeptember 14-én nyert felhatalmazás alapján 1932 szeptember 14-éig a szombathelyi egyházmegye területén a következő böjti rend van érvényben.

I. SZIGORÚ BÖJTI NAPOK, melyeken tilos a húsfélék élvezete és csak egyszer (a főétkezésnél) szabad jóllakni, a következők:

1. Hamvazó szerda.

2. Minden péntek nagyböjtben.

3. Kántorhetek péntekje.

4. Nagyszombat délig. (Déltől kezdve nincs böjt és lehet húst is enni).

5. Karácsony, Pünkösd és Nagyboldogasszony vigíliája.

II. ENYHÍTETT BÖJTI NAPOK, melyeken szabad ugyan húsfélét enni, de a többszöri jóllakás tilos: 1. Péntek kivételével a nagyböjt minden hétköznapja. 2. Kántorhetek szerdái és szombatjai. 3. Mindenszentek vigiliája.

Jegyzet, a) A nagyböjt hamvazó szerdától nagyszombatig bezárólag tart.

b) A kántorbőjt minden évszakban egy héten van: szerdán, pénteken és szombaton. És pedig tavasszal hamvazó szerda után következő héten; nyáron pünkösd hetében; ősszel szeptember 14. után; télen advent harmadik hetében.

c) A főétkezést déltől kezdve bármikor meg lehel tartani.

d) Enyhített böjti napokon a főétkezésen kívül az esti étkezésnél is szabad kevés húst enni.

III. MEGTARTÓZTATÁSI NAPOK, melyeken csupán a húsételek élvezete tilos, de többször jóllakni szabad: az év többi péntekjei.

IV. Vasár nap okon és parancsolt ünnepeken a böjt és megtartóztatás nem kötelez. Az ily napokra eső vigilia-bőjtöt nem kell előtte való napon megtartani.

»

[

i

310. sz. Böjti rend.

i

1

*

i