Püspöki körlevelek 1927 (Szombathely, 1928)
— 14 — 1133. sz. A nemzeti munkavédelem támoga tása. Végül, amikor utalok a 116.577/25. (Várm. j Hív. Lap 1925. évf. 33. sz.) számú belügyminiszteri rendeletre, felhívom Címeket, hogy megfelelően értessék meg az illetékes szervekkel, hogy a népoktatási ügyről való gondoskodás elsősorban a község feladatai, tehát ebbeli feladatának tegyen eleget s a hitfelekezeti iskolát vagyoni viszonyaihoz mérten támogassa. Egyben felhívom Címek figyelmét ezen rendeletem kapcsán is kiadott 59593/26. B. M. rendeletben foglaltakra. Szombathely, 1927 február 7. Dr. Horváth Kálmán sk., alispán. Másolat. Magyar királyi belügyminiszter. Szám: 59539—1926. V. Tárgy: Egyházi és felekezeti iskolai kiadásoknak a községek költségvetésébe való felvétele.Valamennyi vármegye alispánjának. Tudomásomra jutott, hogy több község megszüntette azt a korábban követett gyakorlatot, amelynél fogva a község költségvetésének összeállítása alkalmával az egyházak és a felekezeti iskolák segélyezéséről is gondoskodott. Az eddigi gyakorlat megváltoztatása azonban általában csak ott lehet | indokolt, ahol a község saját háztartási szükségleteit is csupán az 50% pótadó teljes kimerítésével tudja fedezni, ellenben az egyházaktól és különösen a községi népoktatást e1- látó felekezeti iskoláktól az eddigi támogatás megvonása nem indokolt olyan esetben, .amikor a község megfelelő bevételi forrásokkal rendelkezik. A népoktatás ügyről való gondoskodás elsősorban községi feladat, ha tehát valamely község ebbeli feladatának nem tesz eleget, vagy nem tehet eleget és a népoktatást hitfelekezet látja el, a község kötelessége, hogy a felekezeti iskolát vagyoni képességéhez mérten támogassa. Felhívom Alispán urat, figyelmeztesse a községeket, hogy ezt szemelőtt tartva, a korábbi gyakorlathoz képest az egyházi és felekezeti intézményeket anyaei erejükhöz mérten továbbra is támogassák. Budapest, 1926. évi augusztus hó 16. Dr. Pesthy Pál sk. A Nemzeti Munkavédelem szervezete a gyászos emlékű háborús összeomlás és a még gyászosabb kommunizmus után azon célból alakult, hogy nagyobb arányú sztrájkok és egyéb, semmiképen sem kívánatos zavarok idején a legfontosabb közüzemek fenntartását, zavartalan funkcióját biztosítsa s így az ország, a nemzet becsületes, dolgozó polgárságát legelemibb szükségleteinek kielégítéséhez hozzásegítse. A szervezet ily módon valósággal nemzetmentő munkát van hivatva teljesíteni. Épen ezért magától értetődő, szigorú kötelessége minden megfontolt és lelkiismeretes honpolgárnak, hogy ezen hazafias intézmény kiépítését nemcsak saját jól felfogott érdekükben, hanem a haza biztonságának megóvása céljából is hathatósan elősegítsék. Vannak helyek, ahol a polgárság minden külön buzdítás nélkül, pusztán a szervezet cél jának feltárása után lelkesen és tevékenyen csatlakozott a mozgalomhoz. Viszont vannak elszórtan olyan községek is, amelyek lakói érthetetlen közönnyel és nemtörődömséggel viseltetnek ezen, nemcsak általános nemzeti, hanem egyéni szempontból is fontos, üdvös és szükséges szervezet iránt. Főképen az ily helyeken igyekezzenek a tiszt, lelkészkedő papság és kedvelt tanítóim mindent elkövetni, hogy a katonaviselt és különösen az öregebb évfolyambeli férfiak, valamint a levente köteles kort túlhaladott és kellőképen kiképzett leventék a szervezetbe való belépésre jelentkezzenek. Amily mértékben sikerül a Nemzeti munkavédelmet kiépíteni, olyan mértékben biztosítjuk a társadalom békéjét s az amúgy is mélvensújtott haza és nemzet fennmaradását. Ebből a munkából egyetlen igaz hazafi sem hiánvozhatik. Budapest székesfővárosa az erkölcsi és egészségi szempontból gyakran kedvezőtlen körülmények között nevelkedő fővárosi gyermekek nyaraltatása; érdekében nagyszabású mozgalmat indított. Ezen mozgalom felkarolása hazafias és keresztény szempontból egyaránt fontos. A külföldi gyermeknyaraltatási akció ugyanis — értesülésem szerint — nemsokára meg fog szűnni. Minél sajnálatosabb e fenyegető intézkedés, annál inkább igyekeznünk kell nemzetünk jövőjét, az ifjúságot védelmezni. A jó hollandok, belgák és svájciak, akik a magyar gyermekek tízezreit évek hosszú során át szeretettel ellátták és gondozták, attól az evangéliumi igazságtól áthatva gyakorolták a felebaráti szeretetet, hogy „amit egynek ezen legkisebb atyámfiai közül cselekedtetek, nekem cselekedtétek“. (Máté 25. 40.). Amit viszont e nemes lelkek idegen nemzet gyermekei iránt tanúsítottak, azt az áldozatkészséget nekünk honfitársaink szegény gyermekei iránt még inkább kifejezésre kell juttatnunk. A budapesti légkör sokszor nem alkalmas a gyermeki lélek kívánatos fejlődésére. A vidék van hivatva ily módon is elő-1134. sz. Gyermeknyaraltatási akció támogatása.
