Püspöki körlevelek 1926 (Szombathely, 1927)
6 kérdés kielégítő megoldását a városok és községek figyelmébe ajánlom és elvárom, hogy mindazokat a járandóságokat, (deputátumokat), amelyeket a jövedelmi összeírások szerint a katolikus lelkészek és segédlelkészek részére teljesíteniök kell, az 1926. január hó 1-től kezdődően legalább a kongrua mértékéig, amennyiben pedig vagyoni erejük megengedi, ezenfelül is valorizálják. A vármegyei törvényhatóságokat pedig arra hívom fel, hogy a jelen rendeletem végrehajtása tekintetében szükséges intézkedéseket saját hatáskörükben rendeljék el s a községeknek, r. t. városoknak a katolikus lelkészi járandóságok átértékelése (valorizálása) tárgyában hozandó határozatait vagyonfelügyeleti jogkörükben mielőbb részesítsék jóváhagyásukban. Budapest, 1926 január 9. A miniszter helyett: Ladik sk., államtitkár. 446. sz. Párbérjárandóságok ren dezésében hatósági köz reműködés. Utalással az 1925: VI. körlevelemben .3161. sz. alatt vázoltakra, kiegészítésül közlöm a m. kir. belügyminiszter úr 118.303/1925. sz. rendeletét: Valamennvi törvényhatóság első tisztviselőjének: 1924. évi október hó 3-án 129.283 1924. sz. alatt kelt körrendeletemben elrendelem, hogy mindazon a helyeken, ahol a párbcrter mészetü szolgáltatások tekintetében a meglevő állapot megváltoztatása, illetőleg a katolikus lelkész és a hívek között újabb megegyezés létesítése vált szükségessé, a járási főszolgabírák, illetőleg a városi polgármesterek a katolikus egyházi főhatóságok részéről a párbérszolgáltatásoknak megegyezés útján való rendezése iránt hozzájuk intézett megkereséseknek késedelem nélkül tegyenek eleget és a megegyezések létesítésénél hathatósan közreműködjenek. Ez a rendeletem szorosan véve csak a lelkészek járandóságát képező párbértermészetű szolgáltatásokra vonatkozott, de nem zárta ki, hogy a megegyezés a hasonló jogalapon nyugvó vagy rokontermészetű javadalmat élvező egyházi alkalmazottak (kántor, egyházfi, stb.) párbértermészetű illetményeinek rendezésére ki ne terjedjen, amint ez sok helyen meg is történt. Az említett egyházi alkalmazottak járandóságai ugyanis rendszerint ugyanazon jogalapon (Canonica visitatio stb.) nyugszanak, mint a lelkészi járandóságok, többnyire azonos megítélés és kezelés alá estek és azok rendezése hitéleti és szociális szempontokból épen anynvira kívánatos, mint a plébánosok párbérszerű javadalmazásának rendezése. Mindezek szem előtt tartásával elrendelem, hogy a főszolgabírák és a polgármesterek mindazokon a helyeken, ahol a katolikus lelkészek és a többi egyházi alkalmazottak párbértermészetű szolgáltatásokból származó járandósága azonos vagy rokontermészetű jogalapon nyugszik, a párbérszerű szolgáltatások rendezése iránti eljárásba, illetőleg a plébános és a hívek között folytatott egyezségi tárgyalásokba a többi egyházi alkalmazottakat is vonják be és igyekezzenek odahatni, hogy a megegyezés minden egyházi alkalmazottnak a hívek által szolgáltatott járandóságára kiterjedjen. A párbérszerű szolgáltatások rendezésére irányuló eljárás keretében előfordult, hogy az egyik eljáró közigazgatási hatóság a plébános és a hívek közti egyességi tárgyalást magánérdekű tárgyalásnak minősítette és ezen az alapon a tárgyaláson való közreműködéséért eljárási és a kirendelt csendőrjárőr közbenjöttéért karhatalmi díjakat számított fel és a díjakat az érdekelt egyházi javadalmastól be is szedte. Értesítem alispán (polgármester) urat, hogy a párbérszerű szolgáltatások rendezésére irányuló tárgyalásokon a közigazgatási hatóság közreműködése a közrend és köznyugalom megóvása és biztosítása végett történik, amire az illetékes közigazgatási hatóságot nemcsak általános hivatali kötelessége, hanem arra 129283/924. H. M. sz. alatt kelt körrendeletéin is kötelezi. Ennélfogva az ilyen tárgyalásokon való közreműködésükért a járási főszolgabírák,- illetőleg a városi polgármesterek eljárási költségeket sem az egyházi javadalmasok és a többi alkalmazottak, sem a hívek terhére nem számíthatnak fel és a közbiztonsági közegek, karhatalmi költségeinek megtérítését az említett felektől nem követelhetik. Amennyiben pedig eljárási költségeket felvettek volna, azt visszatéríteni kötelesek. A netalán beszolgáltatott karhatalmi költségek visszafizetése iránt hozzám felterjesztést kell tenni. Felhívom alispán (polgármester) urat, hogy ilyen értelemben járjon el, illetőleg az alárendelt hatóságokat ilyen értelemben utasítsa. Budapest, 1925. évi december hó 29-én. A miniszter helyett: Terstyánszky sk., államtitkár. A m. kir. honvédelmi miniszter 4573/eln. 447. sz. 1925. sz. rendeletével (Honv. Közlöny 1925.^°^^ adóáprilis 1.) a következőképen intézkedett: mentessége. „Felmerült esetekből kifolyólag közlöm,
