Püspöki körlevelek 1926 (Szombathely, 1927)
I 437. sz Jubileum búcsú kiterjesztés Kedves Híveim! Elmúlt a jubileumi szentév. XL Pius pápa í Őszentsége karácsony előestéjén ünnepélyes e szertartások közt befalazta a szentkapút, hogy 25 éven át ismét zárva maradjon. Soksok ezer hívő kereste fel az örök várost a világ minden részéből. A magyar zarándokok sorát egyházmegyém hívei nyitották meg. Ott imádkoztunk, minden rendű és rangú zarándokok, az apostolfejedelmek sírján és a jubileumi búcsú kegyelmeivel gazdagodva tértünk vissza otthonunkba. Azonban bármily sokan fordultak is meg a szentév alatt Rómában, legtöbben mégsem voltak abban a helyzetben, hogy a zarándoklás fáradalmait és költségeit magukra vállalják. Ezekről is gondoskodik Krisztus helytartója és a jubilemi kegyelmekben az Egyház minden tagját részesíteni kívánja. Mindjárt a szentkapú bezárása után, karácsony napján, a világ összes keresztény híveihez apostoli iratot intézett, amelyben a jubileumi búcsút az egész világra kiterjeszti. „Az Üdvözítő Jézus Krisztus kegyességének — így kezdődik a pápai irat — szívünk mélyéből hálát adunk, hogy az egész szentéven át, melyet a római Egyház hagyományos és ünnepélyes szertartása mellett tegnap zártunk le, Nekünk is oly végtelen sok lelki gyönyörűséget juttatott s a hívek mérhetetlen sokaságára is irgalmasan árasztotta bőséges kegyelmét és bocsánatát. Különböző helyekről, még a legtávolabb eső országokból is a hívek százezrei jöttek zarándokolva az örök városba s ezek a zarándokok nem annyira a római lakosoknak, akiket egyébként szintén a szent búcsú elnyerésének vágya lelkesített, mint inkább az egész katolikus világnak, sőt az Egyháztól távol álló lelkeknek is a hit és jámborság csodálatos példaképét nyújtották, azonkívül az apostoli Szentszékhez és Hozzánk, ha ugyan szükséges volt, még bensőségesebben kapcsolódtak. Az elmúlt jubileumi év ilyen örvendetes és áldásos eredményétől, amit a szent idő tartama alatt Istenhez intézett gyakori és buzgó könyörgéseknek tulajdonítunk, indíttatva és buzdítva érezzük magunkat, hogy elődeink szokásához és intézkedéséhez híven a kegyelemnek azt a gazdag kincstárát, amely Rómának a tegnapi napig nyitva állott, a következő évben az egész világon, a hívek egyetemességének is megnyissuk. És hogy a bünbocsánatban és búcsúban a lehető legtöbben részesüljenek, el kellett térnünk az eddigi szokástól, mely szerint a jubileum Rómán kívül csak fél évre terjesztetett ki. A mindenható Istennek, Szent Péter és Pál apostoloknak nevében és saját hatalmunknál fogva, a nagy jubileumi búcsút, melyet ebben a szent városban megünnepeltünk, jelen levelünkkel az egész katolikus világra kiterjesztjük és az egész jövő évre meghosszabbítjuk és pedig úgy, hogy az 1926. évi december 31. napjának befejeztéig legyen elnyerhető“. Midőn a Szentséges Atyának ezen legkegyelmesebb intézkedését örömmel hozom tudomástokra, Kedves Híveim, röviden meg akarom magyarázni a jubileumi szentév kiterjesztésének mibenlétét és gyakorlati felhasználását. Miben áll tehát a jubileumi búcsú kiterjesztése? Abban, hogy a min'dkét nembeli összes katolikus hívek, akik Rómán kívül laknak, még ha az elmúlt szentévben megnyerték is a jubileumi búcsút, a jelen év folyamán teljes búcsúban, vagyis bűneik büntetésének teljes elengedésében részesülnek. És pedig kétszer nyerhetnek teljes búcsút: egyet maguk, vagy a megholtak javára, a másikat pedig csakis a megholtak javára. Milyen feltételek mellett lehet a jubileumi búcsúban részesülni? A Szentséges Atya három kelléket ír elő: a) Meg kell gyónni és megáldozni. Megjegyzendő, hogy az évenkint kötelező egyszeri gyónás és húsvéti szentáldozás nem számítható ide. b) Négy templomot — melyek közül egy a helynek főtemploma legyen — öt ízben kell meglátogatni és pedig olyformán, hogy a négy templomot egy-egy alkalommal együttesen, egy napon kell meglátogatni. A napot vagy csillagászati értelemben lehet venni, vagyis reggeltől estig számítva, vagy pedig egyházi időszámítással, azaz egyik nap délutánjától a következő nap délutánjáig. c) A templomlátogatások alkalmával a Szent Atya szándékaira imákat kell végezni. Ezek a szándékok a következők: a katolikus Egyház terjedése, a népek békéje és egyetér
