Püspöki körlevelek 1925 (Szombathely, 1926)

4 nos urak fogadnak el s Szombathelyen a za­rándoklatot szervező bizottság irodája útján bonyolítanak le. Szombathelyen a jelentkezés egyenesen ennél az irodánál történik. Az iroda helye az Egyházmegyei Takarékpénz­tárban van (Szily János-utca 22. sz., I. em.). Jelentkezni január 19-től lehetőleg január vé­géig kell. A jelentkezéskor fizetendő le a rész­vételi összeg első fele, legkésőbb február 1-ig, míg a második fele legkésőbb március 1-én lesz fizetendő. Ugyanekkor kell beadni a ki­állított útleveleket is vizűm megszerzése cél­jából. Felvilágosításokkal a szervező iroda fog • szolgálni. A zarándoklat vezetősége ezúton figyel­meztet minden résztvenni szándékozót, hogy a vizűm költsége nincs benne a részvételi díjban, azonban remény van arra, hogy az olasz vízumot igen olcsón sikerül megsze­rezni, míg a jugoszláv vizűm költsége 10 di­nárt tesz ki csupán. Ezt az alábbi összeget a bizottság az úton szedi be a zarándokoktól. Ajánlatos az is, hogy mindenki vigyen ma­gával némi zsebpénzt, az ilyen úton elkerül­hetetlen mellékkiadásokra, pl. villamosra, kegytárgyakra stb. 100—120 lírát, azaz 3— 400.000 koronát, melynek átváltásáról a bi­zottság fog gondoskodni. Idegen valutát ki-ki tetszés szerint vihet ki, magyar koronát 2 millióig. Amint e tervezetből látjátok Kriszus­­ban Kedves Testvéreim, a római zarándokút a nagyböjtnek csaknem 12 napját venné igénybe. Minthogy nem kételkedem afelől, hogy Ti is számosán fogjátok felhasználni az üdvösség napjait, hogy minél többen és bő­ségesebben részesüljünk a szent év kegyel­meiben, már jó előre figyelmeztetlek Benne­teket, hogy itthonmaradt híveitek lelki gond­ját akként osszátok be, hogy a lelkipásztor távolléte miatt senki az itthonmaradottak kö­zül rövidséget ne szenvedjen. Sőt tekintettel arra, hogy az itthonmaradó hívek bizonyos csoportjai, főkép a kézimunkások idehaza is elnyerhetik a szent év búcsúját, különös mó­don figyelmetekbe ajánlom ezeket. Szép pél­dát adott épp Szombathelyen a vasúti javí­tóműhely munkássága. Ä Szentatya szándé­kainak megfelelően maguk kértek külön nagy­­böjti szónokot maguknak, hogy kellő előké­szítés mellett annál biztosabban részesülhes­senek a jubiláló egyház pazarul osztogatott kincseiben. A betegeket föltétlenül figyelmez­tessétek arra, hogy a köteles gyónásuk mel­lett gondoljanak a jubileumi búcsú elnyeré­sére, s Ti magatok segítsetek azon, hogy eset­leges szívük vágya a szent év folyamán, ha lehet kétszer is , teljesedésbe menjen. A tá­vollevő lelkipásztorok misézési kötelezettsé­gén a közbeeső március 29-i vasárnapon ak* ként kívánok segíteni, hogy a legközelebbi szomszédnak, akit kisegítésre felkérnek, a bi­­nandi facultast ezennel megadom; március hó 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján azonban, lévén ez eltörült ünnep, két mise mondására felhatalmazást adni a CJC. 806. can. 2. §-a értelmében nincs módomban, akkor csak helyettesítéssel lehetne a hívők kívánsá­gának eleget tenni. III. Még egy jubileumi esemény számba me­nő dolgot szeretnék Krisztusban Kedves Test­véreim veletek közölni, amiről egyébként már is van tudomástok: a Dunántúli Néplap című konzervatív földmíves újság megindítását. Az egyházmlegyei sajtónap idei csaknem 20 millió K-ás gyűjtési eredményének jelentős része volt ennek a már égetően szükséges földmí­ves újság megindításában. Égetően szükséges volt e lap megjelentetése egyrészt, hogy vé­­delmül szolgáljon a szélsőséges irányú agrár­­szociálizmus lázító és osztályharcra tüzelő termékeivel szemben, hogy kiszorítsa a be­csületes magyar nép kezéből a szisztematikus szívós munkával terjesztett haza- és vallásel­lenes sajtótermékeket, melyeknek minden tö­rekvése nem tiszta búza hintése, de bojtorján és konkoly elhintése volt a mindent oly köny­­nyen befogadó magyar ugarba. De fontosnak, roppant fontosnak kell mondanom e lap indí­tását a magyar földmívestársadalom nevelése szempontjából is. Sokfelől hallatszik panasz, hogy a föld egyszerű népe idegenkedik pap­jától, tanítójától, jegyzőjétől. A lelkipásztori munkában nagy könnyítést fog jelenteni, ha úttörőként ez az újság már előre elkészíti a talajt, hogy lelkivezérük szavát szíves jó lé­lekkel fogadják hívei társadalmi és politikai téren is. Abban a plébániában, ahol ez a lap kellő bevezetést talál, ott nem kell válasz­tások idején a plébánosnak kiszámíthatatlan következményű agitációtól félni, abban a köz­ségben nem lesznek választási izgalmak. Elsősorban arra kérem a lap érdekében a plébános urakat, hogy előfizetőket szerezni, olvasókat toborozni törekedjenek. Vezessék be a Dunántúli Néplapot a gazdakörbe, ifjú­sági és olvasó egyesületekbe. Hívják fel a te­hetősebb gazdák figyelmét a lapra, lépjenek érintkezésbe az uradalmakkal, bérlőkkel és intézőkkel és igyekezzenek őket reá venni, 119. sz. Dunántúli Néplap ajánlása.

Next

/
Thumbnails
Contents