Püspöki körlevelek 1922 (Szombathely, 1923)
III. 518. sz. XI. Pius pápa megválasztása közöltetik. Krisztusban Szeretett Híveim! Az egész katholikus Anyaszentegyház imája szállt az égbe, hogy Szent Péternek XV. Benedek pápa halála által elárvult katedrája azzal a férfiúval töltessék be, akit az isteni Gondviselés arra szánt, hogy a mai — az Egyházra oly súlyos —- viszonyok közölt bölcseséggel és szeretettel legeltesse Krisztus juhait, Krisztus bárányait. Az összegyűlt választófejedelmek, a bíbornokok a Szentlélek kegyelmétől vezetve és a világegyház szükségleteit mérlegelve, több napi tanácskozás után megválasztották az új pápát: RATTI ACHILLES, milánói bíboros-érsek személyében, aki XI. PIUS néven vette át. a pápai hatalmat és Szent Péter utódai sorában a 259. Az öt világrészről minden katholikus szeme Róma felé tekint hódolattal, szeretettel, várakozással és midőn azt váriak, hogy az új pápa a múlt század nagy pápáinak nyomdokaiba lépve minden földi tudást felülmúló bölcseséggel fogja az Egyház hajóját a gyűlölködés és hileilenség hullámai között kormányozni, szeretettel hajtunk térdet Krisztus Urunk földi helytarlója elolt, aki nekünk több egy földi embernél, mert Ő természetfölötti hatalomnak letéteményese és Neki a csalhatatlan igazság őrének törhetetlen engedelmességet fogadunk. Ma, midőn egy új pápa személye vonul be az egyháztörténelembe, álljunk meg néhány percre és újítsuk fel emlékünkben a kis káté azon kérdését: Ki az Anyaszentegyháznak látható feje Szent Péter halála óta? Mert a mai időben, amidőn minden fegyelem meglazult, midőn az egész világon a hatalom eszközei többnyire nem azok kezében vannak, akik azt Istentől vették, hanem azok kezében, kik azt önzőén magukhoz ragadták és nem Isten dicsőségére, hanem saját önző céljaikra használják; ma, midőn az emberek parancsolni szeretnek, de engedelmeskedni nem tudnak; ma, midőn senki sem találja meg a maga helyét az alárendeltségben és az alázatos hit helyett mindenütt a kétely és a tagadás szelleme üti fel fejét: szükségét látom annak, hogy igaz hittel és alázatossággal, hódoljunk az isteni tekintély földi megszemélyesítőjének. Mert mi a pápaságot nemcsak mint földi legnagyobb hatalmat tiszteljük, nemcsak mint egyetlen intézményt, mely kétezer éven keresztül jogfolytonosságban hű