Püspöki körlevelek 1921 (Szombathely, 1922)
44 3571. sz. Államadósságokra vonatkozó vagyonváltság Datum Domae, ex aedibus S. C. de Sacramentis, die 4 iulii 1921. M. Card. Lega, Praefectus. L. f S. f A. Capotosti, Ep. Thermen., Secretorius. * A szent kongregációnak közölt határozatát a plébános urak figyelmébe ajánlom és emlékezetükbe idézem, hogy a rendelet második bekezdésében említett és 1911. évi március 6-án kelt kongregációi utasítás az 1911. VI. köri. 2556. sz. alatt volt közölve. Az 1921. XX.VI. i-c. és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 3200 1921. P. Ü. sz. miniszteri rendelet értelmében az összes magyar államadóssági címletek névértéke után vagyonváliság rovandó le. A háború előtt (1914. évi július 28. napja előtt) kibocsátott címletek vagyonváltságát a címletek névértéke 20%-ának megfelelő értékpapír természetben való beszolgáltatása utján kell általában leróni. A váltság ehelyett készpénzben való fizetés utján is kiegyenlíthető. Ezek a háború előtti államadóssági címletek a következők: a) Aranyjáradék (4%-os aranyban kamatozó magyar járadékkölcsön) ; b) Koronajáradék (4 ’/0-kal és 3'5%-kal kamatozó magyar járadékkölcsön); c) 1910. évi 4%-os és 1913. évi 4‘5%-os magyar járadékkölcsön ; d) 1914. évi 4‘5%-os magyar törlesztéses járadékkölcsön ; e) 1889. évi magyar földtehermentesítési kölcsön; f) 1880. évi Tiszai és Szegedi nyereménykölcsön; g) Magy. pénztárjegyek (1910.1913.1916. évi); h) Márkaértékü állami pénztárjegyek (1913. 1916. 1918.) A háborús címletek (I—Vili. hadikölcsön és m. kir. állami pénztárjegykölcsön) vagyonváltságát az államkincstár akként szedi be, hogy minden egyes címlet névértéke a törvény erejénél fogva a névérték egy ötödével; 50 és 100 K-ás címletek névértéke pedig 15%-kal csökken. A közalapok és közalapítványok, közművelődési és közjótékonysági intézmények, egyházi és kegyes alapok, valamint a nyugdíjintézetek tulajdonát képező 1914. évi julius 28-a előtt kibocsátott magyar államadóssági címletek, valamint a felsoroltak tulajdonát alkotó és a 9390/920. M. E. számú rendelet 11. §-a értelmében (L. 1921. I. körlevél 335. sz.) ilyenek gyanánt megjelölt magyar háborús államadóssági címletek nem esnek vagyonváTtság aló. " Az államadóssági címletek vagyonváltságmentességének érvényesítése, illetőleg a háborús címletek kicserélése végett a fentebb felsorolt intézmények és alapok a törvény életbelépésének napjáig (1921. június 26.) tulajdonukba jutott, Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén lévő háború előtti állami címleteket kölcsönnemenkint elkülönítve (azaz külön-külön íven) a kötvények értékfokozatonkinti darabszámának, kötvények számainak és összes névértékének feltüntetése mellett a Pénzintézeti Központnál (Budapest, IV. Deák Ferenc u. 1. sz.} 1921. éoi augusztus hó 31-ig bezárólag bejelenteni tartoznak. A bejelentésben feltüntetendő, hogy a címletek hol vannak őrizeiben. A háború előtti kötményezett és névre szóló címletekről elkülönített kimutatást kell készíteni és azt a Pénzintézeti Központhoz egyidejűleg szintén felterjeszteni. A felsorolt jogi személyeknek, intézményeknek és alapoknak háborús államadóssági címleteik helyett ugyanolyan névértékben évi 5%-kal kamatozó törlesztéses állami kölcsönkötvények fognak adatni. A háborús címleteknek 1921. július l-től esedékessé váló szelvényei az eredeti kamatláb szerint a csökkentett névértéknek megfelelően váltatnak be. A csökkentett szelvénykamat és az 5°/0-os kamat közötti különbözet megtérítése iránt az 5%-os kölcsönkötvények kiadásakor történik intézkedés. A kötményezett és névre szóló magyar államadóssági címletek után az 1921. évi június l-től kezdve esedékessé váló kamatoknak 80%-a fog kifizettetni. Felhívom a főhatóságom alá tartozó összes egyházi vagyonkezelőket, hogy a kezelésükben lévő közművelődési, közjótékonysági, egyházi vagy alapítványi célokat szolgáló államadóssági címletekről a szükséges kimutatásokat pontosan elkészítsék és kellő időben a megjelölt helyre beküldjék. A magyar államadóságokról és az azokat terhelő vagyonváltságról szóló 1921. XXVI. t. c. 7. §-a felhatalmazza a m. kir. pénzügyminisztert, hogy az osztrák-magyar bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzése alkalmával államkölcsönként visszatartott összegekről kiállított és egyenkint 1000 K-t meg nem haladó összegű Pénztári Elismervényeket, különösen méltánylandó esetekben pedig az 1000 K-t meghaladó összegű Pénztári Elismervényeket is legfeljebb 1000 K részösszeg erejéig a hivatkozott törvény életbelépte után azonnal visszafizethesse, vagy összegüket az ily elismervények tulajdonosai netán hátralékos köztartozásainak törlesztésére használhassa fel. f 3572. sz. Kényszerkölcsön visszafizetése
