Püspöki körlevelek 1920 (Szombathely, 1921)
A Szent Imre-egyesület 1919 október hó 21-én közgyűlést tartott, melynek jegyzőkönyvét múlt évi XI. körlevelemben 5133. sz. alatt közzétettem. Úgy a közgyűlés tagjai, mint a közgyűlést előkészítő koronagyüléseken résztvevő papság közt egyöntetűen alakult ki az a vélemény, hogy oly nagy mértékű nyugdijat, amit a mai drágaviszonyok megkövetelnek, alig lehet önkéntes adományok nélkül összehozni. Ezért a közgyűlésen hozott határozatnak az volt az alapgondolata, hogy a papságnak azon jobbmódu tagjai, akik gazdálkodásból, erdőből, szőllőből a mostani viszonyok közt nagy jövedelmeket élveznek, nagyobb önkéntes adományokkal sietnek a szűkölködő nyugdíjas testvéreknek segítésére. A kezelő kanonok ur által elém terjesztett jelentésből sajnálattal állapítom meg, hogy hogy ez a remény még nem teljesült. Azokon az adományokon kívül, melyek a fent említett körlevélben már közölve voltak, mindössze a következő adományok érkeztek be: Török Mihály meszleni plébánostól 500K; Kovách Károly nyőgéri plébánostól 300 K; Heisz Mátyás lékai plébánostól 300 K; Geiszlinger Béla rábagyarmati plébánostól 250 K. A közgyűlésen résztvevő delegátusok küldőik megbízásából határozták el az önkéntes adományok gyűjtését. Bizalommal felkérem az egyházmegye tehetősebb papjait, hogy az Ígért nagyobb adományokat mielőbb juttassák el a kezelő kanonok úrhoz, lehetőleg személyesen. A segélyezés halasztást nem tűr. Ha az adományozás rendszere a remélt eredményre most sem vezet, kénytelen leszek uj nyugdij-közgyülést egybehívni, melynek alig lesz más módja a kérdés rendezésére, mint az, hogy a plébánosok tényleges jövedelme alapján és magasabb kulcs alkalmazásával hozza össze azt az összeget, melyet öreg oltártestvéreinknek juttatni becsületbeli kötelességünk. Több esperesi kerületből ismételten azzal a panasszal fordultak hozzám, hogy egyes helyeken a községi körjegyzők a kath. vallásu felekel vasárnap és ünnepnapon az istentisztelet idejére berendelik tárgyalásra, miáltal őket vallási kötelességeik teljesítésében akadályozzák. Ezen visszaélések megszüntetésére felkértem az alispán urakat. Vasvármegye alispánja 24.918 1918. sz. alatt hívta fel a járási főszolgabirákat és általuk valamennyi körjegyzőt, hogy jövőben a tárgyalásnak ilyen időre leendő kitűzésétől tartózkodjanak. Zalavármegye alispánja pedig 29520—1919. sz. intézkedésével megújította a 21.496—1906. sz. a. erre vonatkozólag kiadott alispáni utasitást és a körjegyzőket eltiltotta attól, hogy keresztény vallásu feleket és községi elöljárókat vasárnap és ünnepen az istentisztelet ideje alatt magukhoz idézzék. Miről a plébános urakat tudomásvétel végett értesítem. 1420. sz. Papi nyugdíj ügye. 1421. sz, Vasárnap és ünnepnapon felek idézése körjegyzőkhöz. III.
