Püspöki körlevelek 1919 (Szombathely, 1920)
53 — JEGYZŐKÖNYV. Felvétetett a szombathelyi egyházmegyei papság Szent Imréről nevezett segélyző egyesületének Szombathelyen 1919. okt 21 én tartott közgyűléséről. Jelen voltak : Vidos Lajos nagyprépost, dr. Tóth József, dr. Tauber Sándor és Wallner József kanonokok a székeskáptalan részéről, dr. Gaál Sándor szombathelyi plébános, Farkas Ferenc nyug. fheol. tanár és dr. Rogács Ferenc irodaigazgató a központi papságból és minden esperesi kerületnek egy-egy kiküldött képviselője. Vidos Lajos nagyprépost, mint elnök imával nyitja meg a gyűlést A jegyzőkönyv vezetésére Táncsics József jánosházai kér. esperest, hitelesítésére Rosenblüh Antal és Honti Béla espereseket kérte fel. Wallner József kezelő kanonok ismerteti az egyesület vagyoni állapotát. A vagyonállag 1917. végén: 337.918 K, 1918. végén 376.226 K. A jelentékeny növekedés, a lombard kölcsönnel vásárolt Egyházmegyei Takarékpénztári részvények és hadikölcsön-kötvények szerzéséből állott elő A diktatúra alatt az egyesület vagyonát ellikvidálták a püspöki nelynök erélyes tiltakozása dacára. (Azóta már visszaadták.) A vagyonmérleg ma a következő: bevétel 69.435 K 86 f, kiadás 68.299 K 23 f. Maradvány 1136 K 63 f. Ezzel szemben 23 nyugdíjas utolsó negyedévi nyugdiját kell kifizetni és 72.022 K lombard-kölcsönt kell törleszteni. A megyéspüspök ur ideiglenesen akként intézkedett, hogy minden nyugdíjas ezen év utolsókét negyedére 1000 — 1000 K-át kapjon 750 K helyett. Az első 1000 K-át úgy tudta kifizetni, hogy az Egyházmegyei Takarék az 1918. évi tiszta nyereségből 25.000 K-át adott az egyesületnek. A közgyűlés a megyéspüspök ur ideiglenes intézkedéseit köszönettel tudomásul veszi és kimondja, hogy a folyó 1919 évre t 4000 K nyugdijat ad a nyugdíjasoknak. A nyugdíj nagysága, a fedezet kérdése és hozzájárulás módja került ezután tárgyalás alá. Dr. Rogács Ferenc az Egyházmegyei Takarék megbízásából közli, hogy a pénzügyi helyzet bizonytalansága miatt a takarék semmiféle kötelező ígéretet nem tehet. Azért saját erőnkből rendezzük a kérdést. Rosenblüh Antal a szombathelyi kerület nevében ajánlja, hogy létesítsünk uj adózási alapot: a földbirtok holdankinti jövödelmét vegyük 200 K-nak, egyéb természeti járandóságokat 10°/0 levonással a maximális árban, ehhez még emeljük az adókulcsot — Kopcsándy Sándor ajánlja, hogy a gazdálkodó plébánosok adjanak természetbeni járandóságokat és akik tehetik, vegyenek maguk mellé egy nyugdíjast. Tóth János, Honti Béla, Gáspári Antal amellett érvelnek, hogy nem lehet a gazdasági plébániákat külön elbírálás alá venni. Huszár Mihály kifejti, hogy a természetben való adományok terve a gyakorlatban kivihetetlen. Egy-egy nyugdíjas elvállalása nagylelkű dolog, de kötelezővé tenni nem lehet A közgyűlés kimondja, hogy gazdálkodó vagy nem gazdálkodó plébánosok közt különbséget nem tesz s fenntartja az eddigi alapot: a kongruaösszeirás szerinti tiszta jövedelmet. Thomas Ferenc a szenteleki kerület nevében jelenti, hogy a kerület az eddigi hozzájárulást megkétszerezi, ha a nagyjavadalmasok is megfelelően hozzájárulnak.
