Püspöki körlevelek 1918 (Szombathely, 1919)
2. A kérvénynek tartalmaznia kell a jegyesek nevén kívül azok életkorát, családi állapotát (nőtlen, hajadon, özvegy), plébániáját, lakóhelyét és a felmentést javasló »graves et iustae« kanonikus jogokat, lehetőleg kettőt. 3. Vegyes vallás fennforgása esetén csatolni kell a gyermekek kath. vallásban leendő nevelésére vonatkozó jegyzőkönyvet (reverzalis) s világosan jelezni kell azt hogy a nem katholikus fél az 1061. Canon értelmében ígéretet tett arra, hogy a katholikus felet vallásának gyakorlásában korlátozni nem fogja. Az ilyen kérvényt szintén meg kell okolni kanonikus okokkal. 4. Vérrokonság és sógorság esetén a c$aládrajzot a nevek feltüntetésével mindig mellékelni kell. 5. Beveendő a felterjesztésbe a jegyesek vagyoni állapota és az hogy mekkora taxát képesek fizetni. Teljes vagyontalanság esetén a taxa elengedhető, de azt a szegénység igazolásával a plébános urak kérelmezzék. A III. fokú vérrokonságnál a taxa ezentúl a jegyesek vagyoni állapota szerint 30 — 60 korona lesz. A vegyes vallás akadálya alól való felmentésnél 15 korona taxa lesz {Vetendő. — Az esetleges távirat váltások költségei hivatalomnak mindig megtérítendők. ^ 81 -Az 1917: IX. te. 14. § ával kapcsolatoan kiadott 173.269/1917. sz. miniszteri utasítás (f. é I. köri. 454 sz.) értelmében a lelkészt az általa eltartott családtagok után az egyházi főhatóság csak akkor hozhatta javaslatba, ha a fenti utasításban közölt kategóriák (6. §.) a családtagokra reáillenek. Javaslattétel nélkül felterjeszthetők más családtagok is és indokolt esetben meg is kapták a segélyt, például a plébános testvérének »nem teljesen árva*, sőt nem is félárva gyermekei oly esetben, amidőn az atya keresetképtelensége hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazoltatott. Tehát sem a közös háztartásban való élést, sem a többi feltételeket nem kell egészen szigorúan venni, azonban a rendkívüli körülményeket kellően kifejteni és igazolni szükséges. N. N. plébánost a vallás és közokt. miniszter 1918. január 1-étől a III korpótlékba léptette elő, holott csak 4 év óta (1914. jan. 1. óta) volt a II. korpótlék élvezetében, de 1914. január 1-én már nem 10, hanem 11 beszámítható szolgálati éve volt. Azoknak tehát, akik nem annyi szolgálati évvel lépnek be — bármely ok folytán — a korpótlék egy osztályába, amennyit a törvény az igényjogosultsághoz előir, hanem többel, nem kell teljes öt évet az illető osztályban kitölteniük, hanem csak annyit, amennyi a kezdő évek számát az újabb igényjogosultsághoz megkivánt évszámra kiegészíti. A korpótlék igény bejelentésénél ezt az illetékesek vegyék figyelembe. A f. év tavaszán és őszén a következő áldozópapok tettek sikeres zsinati vizsgálatot: Dogmatikából: Berdén András, Magyar János, Wentzl Ottó, Haukó József, Zrínyi József. Kiss József Erkölcstan- és lelkipásstorkodástanból: Köhler Béla, Haukó József, Kajtár István, Horváth József, Oszvald János. Egyházjogból: Köhler Béla, Magyar János, Zrínyi József, Gombkötő József, Haukó József. Minthogy a fentnevezettek közül Berdén András, Magyar János. Wentzl Ottó, Haukó József és Zrínyi József a többi tárgyakból már megelőzőleg vizsgáztak és az Isten igéjének hirdetésére vonatkozó ké-5135. sz. Lelkészek családi pótléka 5136. sz. Korpótlékügy-5137. sz. Zsinati vizsgálatok.
