Püspöki körlevelek 1918 (Szombathely, 1919)

teles biztosítani, mint amelyekre az állami gazdasági szaktanítóknak és szaktanitónők­­nek a jelen rendelet alapján igényük van. Ezenfelül engedélyezheti a 3. § ban említett személyi pótlékot is. A községi és hitfelekezeti elemi népiskolák és óvódák fenntartói, valamint az 1913. évi XL. t.-c. 33. §-ában emlitett óvodafenntartó jogi személyek is, az intézete­ikben alkalmazott tanítók (tanítónők), illetve óvónők részére az 1913. évi XVI., illetőleg az 1913. évi XL. t. cikkben megállapított fizetést az alkalmazottak szolgálati idejének arányában, a jelen rendeletben foglaltak szerint kötelesek kiszolgáltatatni. . Az egyes fenntartók által alkotott és az idézett törvénycikkekben megállapított illetményrendszertől eltérő, de az 1913. évi XVI. t.-c. 27. §-a, illetve az 1913. évi XV. t.-c. 7. §-a értelmében érvényes illetményszabályzatok a jelen rendelet hatálybaléptétől kezdődőleg csak úgy érvényesek, ha azok a tanítók (tanítónők), illetve óvónők részére legalább is olyan fizetést biztosítanak, mint amely fizetés a nevezetteket a jelen ren­delet értelmében az egyes szolgálati években megillető fizetés összegének megfelel. A jelen rendelet hatálybaléptének időpontjában már alkalmazásban álló azoknak a tanítóknak (tanítónőknek) és óvónőknek, akiknek a jelen rendelet értelmében maga­sabb fizetésre van igényük, ezt a magasabb fizetést legkésőbb 1918. évi december 31-ig ki kell szolgáltatni. A lizetéskiegészitő államsegélyben részesülő nem állami elemi népiskolai tanítók (íanitónök) és óvónők részére az őket a jelen rendelet értelmében megillető fizetéskiegé­­szitéshez szükséges magasabb államsegély a fenntartók külön kérelme nélkül hivatalból fog folyósittatni. 9. §. A jelen rendelet 3. §-a alapján a nem állami elemi népiskolai tanító (ta­nítónő) részére engedélyezhető személyi pótlék engedélyezése tekintetében, ha a tanító­nak, (tanítónőnek) az 1913. évi XVI. t.-c. értelmében járó fizetését kizárólag az isko­lafenntartó fedezi, az iskolafenntartó, illetőleg a tanító (tanítónő) alkalmazására jogo­sult hatóság határoz, abban az esetben pedig, ha a tanítónak (tanítónőnek) fizetés ter­mészetével biró illetményei bármily cimen, bármilyen összegű állami segéllyel egészit­­tetnek ki, vagy ha a fentebb emlitett személyi pótlék az iskolafenntartó kérelmére ál­lamsegélyből fog fedeztetni, a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz. Fizetéskiegészitő államsegélyt élvező elemi népiskolai tanítóknak, (tanítónőknek) a fentebb emhtett személyi pótlékban való részesítése iránti kérelmek az iskolafenntartó községnek (hitközségnek) iskolaszéke által a közigazgatási bizottság utján terjeszten­­dők elő. A kérelmet a közigazgatási bizottság a kir. tanfelügyelőnek a tanító (tanítónő) érdemességére vonatkozó nyilatkozatával és azonkívül hitfelekezeti tanítóknál (tanító­nőknél) az illetékes egyházi főhatóságnak erre vonatkozó nyilatkozatával együtt, saját javaslata kíséretében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjeszti fel. A fentebb emlitett személyi pótléknak államsegélyként való engedélyezését azok az iskolafenntartó községek (hitközségek) is kérhetik, amelyek tanítóiknak (tanítónőiknek) törvényszerű fizetését eddig államsegély igénybevétele nélkül, saját erejükből biztosítot­ták, feltéve, 1. hogy az elemi népiskola az 1868. évi XXXVIII. t.-cikkben meghatározott követelményeknek, valamint az 1907. évi XXVII. t.-c. 16., 17., 18., 19. és 20. §-ai értelmében az állami segélyezéshez kötött feltételeknek megfelel;

Next

/
Thumbnails
Contents