Püspöki körlevelek 1918 (Szombathely, 1919)

— 43 — egyik1 ok az, hogy nem akar az iskolafentartóknak jogaik gyakorlásában és altru­­isztikus l(")rekvéseikben korlátokat szabni, azért az ilyen tanerőkről való gondosko­dást elvben az tiskolafentartók tetszésére és önkéntes elhatározására bízza, abban a meggyőződésben, hogy a nem állami iskolafentartók a külömiböző községi és egyházi hivatalokat, rendies javadalmazással járó tisztségeket (pénztárosi, ellenőri, árva- és szeretetházi, nevelőintézeti, mnzenmi, könyvtárosi, kulturházbeli, levéltá­rosi, tanügyi előadói, könyvkiadóvállalati alapok kezelési stb. állásokat) elsősorban ilyen tanerők előtt nyitják meg-Egy további ok a mindinkább jelentkező férfitanerő-hiányban van. férfi­tanerőkre pedig a nem állami iskolai fentartókniak. főkép a hitfelekezeteknek van szükségük. Közvetve azonban segítségükre akar lenni a nem állami iskolafentartóknak is. Az eddigi tapasztalatok szerint a rokkantak legnagyobb része izületi, reumás bántalmakban szenved, egv része tüdő- vagy gégehurutot szerzett és a kisebbik részt teszik azok, kik sebesülés folytán tanítói szolgálatra hosszabb időre vagy vég­leg alkalmatlanokká lettek. A csuzos és humtos bajok, mivel a legtöbb esetben fiatal emberekről van szó, gondos kezelés mellett rendesen egv-két éven belül meg­gyógyulnak. Éppen ezért kész a miniszter ur az ilyen bajokban szenvedő nem állami iskolai tanítókat az állomáshely megnevezése nélkül kinevezett tanitónőkkel egy­két évig helyettesittetni és igy nemcsak a múló bajban szenvedőknek a gyógyulást biztosítani, hanem a fentartóknak, főkép a hitfelekezeteknek lehetővé tenni, hogy felépülő .tanítójukban a kántori megtarthassák A férfitan itóban való hiány miatt a háború után a hitfelekezetek kántortanitókat ritkán fognak kaphatni, igy véli ré­szükre a meglévőket biztosíthatni s ezáltal a hitfelekezet tanügyi érdekleit előmoz­dítani. Ha a nem állami iskolai fentartó indokolt szegénység miatt tanítói vagy ta­nári szolgálatra végkép alkalmatlanná lett tanerőnlek jöWöjét a fentebbiek szerint saját hatáskörében biztosítani egyáltalában nem tudná, az) esetben, a méltányossági szempontok mérlegelése mellett, nem fog elzárkózni attól, hogy e férfiakat az álla­mi tanítók, illetve tanárok létszámába átvegye. Az előadottak kapcsán felhívom tehát ia Tdő iskolaszéki elnök urakat, hogy ha ilyen rokkant, de gyógyulásra kilátást nyújtó, egyelőre azonban tanítói szol­gálatra alkalmatlan tanító van alkalmaz via s annak helyettestéséről gondoskodni nem képesek, a helyettesítés iránt tegyenek ide előterjesztést a tanítóra vonatkozó adatok közlése mellett, hogy ennek alapján az állami helyettes tanerő igyénybevé­­t eléhez az előzetes beleegyező nyilatkozatomat megadhassam. Ezen nyilatkozat bir­tokában azután a tanító katonai szolgálatra és rokkantságára vonatkozó adatokat szolgáltassák be az illetékes kir. tanfelügyelőhöz s kérjék az állami helyettes tanerő kirendelését, a tanítót pedig utasítsák, hogy a törvényhatósági tiszti főorvossal való felülvizsgáltatás céljából a kir tanfelügyelőségnél jelentkezzék. Ilyen esetekben azonban megkívánja a miniszter ur, hogy az iskolafentartó a helyettesítő tanerőnek megfelelő lakást biztosítson és az élelmezési nehézségek leküzdésében sikeresen tá­mogassa, mert csak ez esetben adhat állami tanerőt. A mi pedig azon tanítók, tanárok ügyét illeti, kik iskolai szolgálatra végleg

Next

/
Thumbnails
Contents