Püspöki körlevelek 1918 (Szombathely, 1919)

— 40 — ségi és hitfelekezeti elemi népiskoláknál alkalmazott rendes tanítók és tanítónők, amennyiben a flzetéskiegészitő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfe­lelnek: 2 azok a rendes tanítók és tanítónők, akik, bár az iskola flzetéskiegészitő államsegélyt az 1913 : XVI. t.-c. alapján nem élvez, az 1917 : XV. l.-c- 10. §-a alap­ján háhorns államsegélyben részesülnek; 3. azok a rendes tanitók és tanítónők, akik olyan községi és hitfelekezeti elemi iskolánál működnek, amely iskolának fentartója az 1917 : IX. t.-c- 14. §-ának XIII. pontja alapján családi pótlék államsegélyben részesül; 4. az 1917. XV- t.-c. 9. §-a alapján háborús segélyt élvező községi és hitfele­kezeti elemi iskolai helyettes tanitók és tanítónők, amennyiben junius hóra még ál­lamsegélyük élvezetében meghagyattak; 5. az 1913 : XL. t.-c- alapján flzetéskiegészitő államsegélyben részesülő közsé­gi, hitfellekeze’ti, társulati és egyesületi óvodáknál alkalmazott rendes óvónők, ameny­­nviben a flzetéskiegészitő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek; 6. az 1917 : XV. t-c. 10. §-a alapján háborús segélyt élvező óvodáknál mű­ködő rendes óvónők; 7. az 1917 : XV t.-c. 9. §-a alapján háborús segélyt élvező helyettes óvó­nők és 8. az 1917 : XV. t.-c. 2 §. II. 11. pontja alapján háborús segélyt éh ező állandó me ned ék h áz vezetőnő k. A hadhavonult alkalmazott is kaphat ruházatbeszerzési segélyt, de csak ab­ban az esetben, ha a ruházatbeszerzési segély engedélyezését vagv a hadhavonult alkalmazott, vagy az alkalmazott polgári illetményeinek felvételére jogosított hoz­zátartozója kéri. A ruhabeszerzési segély összege szempontjából1 a 2 500/918. M. E. sz. rendelet IV. pontja szerint az elemi iskolai rendes tanitók (tanítónők), tanítói vagy óvónői oklevéllel biró helyettes tanitók (tanítónők) és az óvónők az I. csoportba, az oklevél­lel nem biró helyettes tanitók (tanítónők) óvónők és az állandó menedékházvezető­nők pedig a II. csoportba tartoznak, A ruházatbeszerzési segélvnék 'összege két részből áll és pedig az alkalma­zottnak járó törz'sösszegből és a családi állapottól függő többletből. A törzsösszeg az első csoportba tartozó alkalmazottnál 1000 K (ha a tanító hadhavonult, 500 K), a második csoportba tartozóknál 800 K A ruházatbeszerzési segélynek a családi állapottól függő többlete áll minda­zoknál az alkalmazottaknál, akik családi pótlékot élveznek, az 1918. évi II. negye­dében tényleg élvezett családi pótléknak egy évre szóló összegéből a nős alkalmazot­taknál ezenfelül még az alkalmazottak közös háztartásban élő törvényes feleség után az I. csoportba tartozóknál 400 K. a második csoportba tartozóknál 240 K. Az alkalmazottal' közös háztartásban élő törvényes feleség után megállapított többlet nem jár abban az esetben, ha az alkalmazottnak törvényes felesége a saját alkalmazása után is részesülhet az ujalbh ruházatbeszerzési segélyben, valamint ak­kor sem, ha az alkalmazottnak törvényes felesége az 1912:XXXV. t- c. 9. §-a alap­ján engedélyezett családi pótléknál, mint családtag már számításba vétetett.

Next

/
Thumbnails
Contents