Püspöki körlevelek 1918 (Szombathely, 1919)
— 22 — délyezhető háborús segélyt azokra a hónapokra, amelyekre a nevezettek a szorgalmi idő alatt alapdíjazásban részesülnek, havi 80 koronában állapítom meg. Ha azonban az említetteknek a helyi forrásokból nyert díjazása havi 80 koronánál nagyobb, a többlet erejéig a háborús segély csökkenthető. Az a körülmény, hogy a háborús államsegélyre jogosított helyettes (segéd) tanitó, (tanítónő, óvónő) illetményein felül valamely közpénztárból nyugdijat vagy kegydijat élvez, a háborús segély megállapítását nem akadályozza. A lelkészi teendőket is végző helyettes tanítóknak háborús segélyre igényük nincs. Az ezen pont szerint igényelhető háborús segélyek szintén előleges havi részletekben folyósítandók, de az egyes havi részletek kifizetése céljából a nyugtán az iskolaszéknek (felügyelő bizottságnak) igazolnia kell, hogy a helyettes az esedékességi hónap első napján tényleges alkalmazásban állott. 5. Annak az alkalmazottnak, akinek a háborús segélyre igényt adó tényleges alkalmazással járó illetményekre, — bármely okból — igénye nincs, háborús államsegély nem engedélyezhető és amennyiben az illetményekhez való igény 1917. november hó 1 ét követőleg megszűnik, a már engedélyezett háborús segély beszüntetendő annak a hónapnak végével, amely hónapban az alkalmazottaknak összes illetményeit beszüntetni kellett. Az a körülmény azonban, hogy a háborús segélyre igényt adó alkalmaztatással egybekötött illetményeknek valamely okból (pl. hadbavonulás) szükségessé vált csökkentése folytán a fizetéskiegészitő államsegély egészben megszüntettetett, — de az illető alkalmazások helyi javadalmazása egy részének élvezetében megmaradt — a háborús államsegélyre való igényt egymagában nem érinti. A fegyelmi eljárás következtében felfüggesztett állapotban élelmezési díjra utalt alkalmazott államsegélye a megszüntetett fizetés arányában csökkentendő. 6. Azoknak az alkalmazottaknak háborús segélyét, akik személyhez szólólag részesülnek fizetéskiegészitő államsegélyben, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hivatalból külön kérelem nélkül állapítja meg és utalványozza. A fizetéskiegészitő államsegélyben személyhez szólóan nem részesülő alkalmazottak háborús államsegélye csak a fenntartóknak a kérelme alapján engedélyezhető. A kérvénnyel, amelyet a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez címezve az illetékes törvényhatósági közig, bizottsághoz kell benyújtani, az alkalmazottnak bármily címen élvezett összes illetményeit (fizetés; személyi pótlék, korpótlék, működési pótlék, drágasága pótlék; helyi háborús segély) be kell bejenteni é-í amennyiben a változott fizetés vagy a netáni pótlék a javadalmi jegyzőkönyvbe vagy dijlevélbe foglalva nincs, úgy a javadalmi jegyzőkönyvön és dijlevélen kívül az erre vonatkozó iskolaszéki (felügyelőbizottsági) vagy iskolai főhatósági határozatokat is be kell mutatni. A figyelembe jövő összes illetmények bejelentésének elmulasztásáért az iskolaszék (felügyelőbizottság) az egyébb törvényes következményeken kívül vagyonilag is szavától. Ha az intézet fizetéskiegészitő államsegélyben eddig nem részesült, a háborús államsegély iránti kérvényhez ezenkívül csatolandók mindazok az iratok, amelyek az 1907. évi XXVII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 76000/1907. számú utasítás 25. § a és az 1913. évi XL. t.-c, végrehajtása tárgyában kiadott 150.000/913. számú utasítás 19. §-a értelmében az alkalmazottak fizetéskiegészitő államsegélyének engedélyezésére irányuló kérvényekhez is csatolandók.
