Püspöki körlevelek 1918 (Szombathely, 1919)
— 2 — Ugyanezen t. c. 17. §-a szerint: ezen törvény alapján engedélyezett családi pótlékok minden állami, törvényhatósági és községi adó alól mentesek, tehát az 1909: X. te. szerint fizetendő jövödelmi adó alá sem esnek és sem magán, sem állami követelések vagy köztartozások fejében le nem foglalhatók. A családi pótlékra való igényt nem lehet elzálogosítani vagy átruházni. Adott esetben a 13. §. szerint annak a naptári évnegyednek végén kell beszüntetni a családi pótlékot, amelyben a jogcim a 12. §. értelmében megszűnt. 1917. évi IX. 14. §. »Az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról rendelkező 1912. évi XXXV. te. egyes rendelkezései ... az alábbiak szerint módosíttatnak, illetőleg egészittetnek ki: I. Az 1912. évi XXXV. te. 2. § ában felsorolt alkalmazottakon kivül 1917. évi julius 1-töl kezdve családi pótlék jár a tényleges szolgálatban álló következő alkalmazottaknak is : 5. a szabályszerűen szervezett lelkészségekben működő, magasabb képesítésű lelkészeknek, ha évi tiszta jövedelmük az állami jövödelem-kiegészités nélkül a 3000 K.-át nem haladja meg ; 6. a szabályszerűen szervezett lelkészségekben működő kisebb képesítésű lelkészeknek, ha évi tiszta jövödelmük az állami jövödelem-kiegészités nélkül a 2200 K.-át meg nem haladja; 7. a szabályszerűen alkalmazott segédlelkészeknek, ha évi tiszta jövödelmük az állami jövödelem-kiegészités nélkül az 1000 K.-át meg nem haladja; 8. azoknak a hitoktatóknak, kik kizárólag hitoktatással foglalkoznak és illetményeiket egészben vagy részben az államkincstártól kapják.« II. A családi pótlék szempontjából az arra jogosult alkalmazottak 4 csoportba soroztainak s a fenti 5. 6. 7. 8. pontok alatt említett lelkészek, segédlelkészek és hitoktatók az első csoportba tartoznak. III. »A családi pótlék 1917. julius hó 1-től kezdve — a fizetési osztályra, valamint az élvezett javadalmazás összegére való tekintet nélkül, az 1912. évi XXXV. te. 3. § ában megkívánt feltételeknek megfelelő minden gyermek után fejenkint: az első csoportba tartozó alkalmazottaknál 400 K. Azoknál a lelkészeknél, akik állami jövödelemkiegészitést egyáltalán nem, vagy az 1913: XXXVIII. te 5. §a alapján csak korlátolt mértékben élveznek, továbbá a lenti I. 6. pont alatt említett lelkészeknél, valamint a fenti I. 7. pont alatt említett segédlelkészeknél a családi pótléknak együttes összege az évi 800 K.-át meg nem haladhatja.« VIII. »Az 1912. XXXV. te. 9. § a alapján a családtagok után engedélyezhető családi pótlék két családtag után annyi, mint egy gyermek után (400 K) ; három családtag után annyi, mint két gyermek után (800 K); négy családtag után annyi, mint három gyermek után (1200 K) ; öt családtag után annyi, mint négy gyermek után (1600 K); hat vagy hatnál több családtag után annyi, mint öt gyermek után (2000 K).« XII : »A fenti I. 5 6. 7 pontok alatt említett lelkészeknél és segédlelkészeknél az évi tiszta jövedelem megállapitása az 1898. évi XIV. te alapján eszközlendő, de a hészpénzhdi jövedelemből, annak csak 70 százaléka vehető figyelembe. Az állami szempontból kifogás alá eső lelkésztől vagy segédlelkésztől a családi pótlékot a vallás és közokt. miniszter megvonhatja.« A fentiekben közölt törvényrészletek végrehajtása tárgyában a vallás és közokt. m. kir. miniszter ur 1917. évi december 7-én kelt 173.369/1917. sz. alatt utasitást adott ki, melynek a családtagokra vonatkozó részei igy szólnak :
