Püspöki körlevelek 1917 (Szombathely, 1918)

I

JEGYZŐKÖNYV.

Felvéve Szombathelyen 1919. évi február 17-én a kath. ügyek kormánybiztosa által a szombathelyi püspöki javadalomra elrendelt zárlat kihirdetése ügyében.

Jelen voltak Gr. Mikes János, szombathelyi püspökön kívül Persián Ádám, a kath. ügyek kormánybiztosa a javadalmak felülvizsgálatára kiküldött bizottsággal, továbbá a püspök meghívására a vasvár—szombathelyi székeskáptalan tagjai, Rhorer Ödön dr. püspöki ügyész és Rogács Ferenc dr. jegyzőkönyvvezető.

Felolvastatott a kormánybiztos 11/b. 1919. sz. átirata, melyben arról értesíti a megyés püspököt, hogy a magyar vallásügyi miniszter a szombathelyi püspökségi javadalomra vagyoni zárlatot rendelt el s annak azonnali foganatosításával ideiglenes zárgondnoki minőségben Persián Ádámot bízta meg.

Gr. Mikes János püspök ünnepélyesen óvást emel, hogy ellene minden előzetes közlés és indokolás nélkül vagyoni zárlat rendeltetett el. A zárlat elrendelését annál kevésbbé tartja indokoltnak, mert ha a vallásügyi miniszter a püspökségi vagyont bármi okból veszélyeztetettnek látta, módjában állott volna a veszélyeztetett összeg erejéig biztosítékot követelni tőle. Ezt a biztosítékot hajlandó lett volna letenni, sőt ma is hajlandó azt azonnal deponálni, bár nem ismeri el, hogy ilyen biztosíték követelésének helye lenne. Mert a püspöki vagyon szabályszerű kezeléséhez semmiféle gyanúnak árnyéka sem férhet. Felkéri tehát a kormánybiztost, közölje vele intézkedésének inditóokait.

Persián Ádám kormánybiztos kijelenti, hogy a zárlatot nem ő rendelte el, hanem a vallásügyi miniszter előterjesztésére a köztársaság elnöke. És pedig abból az okból, mert a javadalom integritását megtámadottnak látja, amennyiben a deteriorált egyházi épületek nincsenek helyreállítva s a javadalomhoz tartozó kisebb felszerelési tárgyak elidégenittettek, illetőleg a bérlők tulajdonába átengedtettek. A biztosíték felajánlására nézve megjegyzi, hogy azt előbb és spontán kellett volna letenni.

Mikes János gróf püspök ezzel szemben a következőket jelenti ki. Az épületek nagy részét ő tényleg helyre hozatta. Egy részüknek helyrehozását azonban, habár az előkészületek megtörténtek, vis major akadályozta meg. Régi gyakorlat szerint, amelyet azonban szorosan seholsem szoktak effektuálni, három év alatt kellett volna az épületeket helyrehozni. Püspökségének harmadik évét még nem töltötte be, midőn 1914. júliusában kitört a háború. Már pedig a háború alatt mindenütt szüneteltek a helyreállitási munkálatok. Mostanában a kormánybiztos által a helyreállitásokra fel nem szólittatott; a vizsgálat tárgya, illetőleg a veszélyeztetettnek látott összeg vele nem közöltetett: igy tehát nem is volt módjában önként biztosítékot felajánlani. Az épületek helyreállítása minden esetre az ő kötelessége; s mihelyt lehetséges lesz, azonnal helyre is hozatja. A szükséges költségekre meg van a fedezete. Hiszen a répczeszentgyörgyi birtok bérbeadásánál az elődjének hagyatékától átvett helyreállitási összeg fedezetéül az akkori kormány jóváhagyásával 200.000 korona értékű életbiztosítási kötvényt tett le a székeskáptalannál; azonkívül lekötötte fedezetül a zalaegerszegi uradalom összes instrukcióját, Ha a mostani kormány ezt a fedezetet kevesek, fel kellett volna őt szólania, többletbiztositék letételére,nem pedig minden előzetes értesités nélkül egyszerűen fot elrendelni.