Püspöki körlevelek 1917 (Szombathely, 1918)

kiszámításának alapjául szolgáló házbérjövedelem vagy házosztályadó a megállapitás óta a kincstár jogának az illetékre. való megnyíltáig terjedő idő alatt azért csökkent, mert a házadó alá tartozó ingatlan, illetőleg annak egy része lebontás, vagy elemi csapás folytán megszűnt, úgyszintén oly szőlőterületek átruházásánál, melyek annyira elpusztultak, hogy míveltetésük teljesen megszűnvén, parlagon hevernek és más mívelési ág szerint nem használhatók (1891. évi I. t.-c. 8. §.) : az illeték alapjául szolgáló érték kiszámításánál e törvény 5. §-ában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, hanem a 4. §. első és második bekezdésében levő határozatok irányadók.

7. §. Ha az 5. §. 1—4. pontjai alatt felsorolt ingatlanok' bármely kapcsolat folytán együttesen ruháztatnak át, az átruházott ingatlanok mindegyikére nézve különkülön megállapítandó törvényszerű legkisebb értéknek együttes összege képezi azt a legkisebb értéket, melytől az illeték megállapításánál eltérni nem szabad, hacsak a 4. §. szerint megállapított vételár vagy becsérték ezt az együttes értéket felül nem haladja.

Az együttesen átruházott ingatlanok összértékének meghatározásánál azonban nincsen helye annak, hogy az egyes vagyonnemek vagy vagyonrészek majd a törvényszerű legkisebb érték, majd a vételár, illetőleg becsérték alapján értékeltessenek, hanem vagy az egyik, vagy a másik értékelési alap alkalmazása mellett kell meghatározni azt a nagyobb összértéket, mely az illeték alapjául veendő.

Olyan esetben azonban, midőn az együttesen átruházott ingatlanok valamelyikének értéke megegyezés (10 §.) vagy szakértői becslés útján állapíttatott meg, ez az érték a többi ingatlan törvényszerű legkisebb értékéhez hozzáadandó.

8. §. Az 1887. éoi XLV. éti t. c. 5. §-a helyébe:

Illetékegyenérték alá tartozó föld- és házbirtok értékéül az 5. §-ban megállapított értékösszegek veendők s az illetékegyenérték ezen értékek alapul vétele mellett szabandó meg.

Az 1881. évi XXVI. t.-c. 25. §-ában érintett tudományos intézetek és köztanintézetek ingatlan javainak értékelésénél a földadó alá eső ingatlanok kataszteri tisztajövedelmének harmincszorosa helyett tizenkilencszeresével, házbéradó alá eső ingatlanoknál a házbéradó alapjául szolgáló nyers jövedelemnek :

a) Budapest székesfővárosban 16-szorosa helyett annak 12-szeresével;

h) általános házbéradó alá eső helyeken 15-szöröse helyett annak 11-szeresével ;

c) másutt 12-szerese helyett annak 8 szorosával állapítandó meg az érték.

Illetékegyenérték kiszabása céljából az illetékegyenértékköteles ingó vagyon értékét a fél bevallása alapján, illetve az ingóságok értékelésére vonatkozó általános szabályok rendelkezései értelmében kell megállapítani.

Ha az illetékegyenérték megszabása céljára szükséges bevallást, s egyéb adatokat a fél felhívására, a kitűzött határidőben be nem szolgáltatja, 1881. évi XXXIV. t. c. 10. §-ának b) pontja alatt meghatározott birsággal rovatik meg.

9. §. Az 5. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően, az 1181. évi XXXIV. t.-c. 8. §-ának b) pontjában említett adóbizonyítványok helyett olyan bizonyítványok állítandók ki, amelyekben a földbirtokra, a házbéradó alá eső házakra nézve a megfelelő adó alapjául szolgáló, s az 5. §. 1., 2. pontjaiban meghatározott jövedelem, a házosztályadó alá eső házakra nézve pedig a megfelelő házosztályadó van kimutatva.

A most említett bizonyítványon kívül az illetékköteles felek tartoznak az ingók és ingatlanok értékét lelkiismeretesen bevallani, s az illeték megszabásához szükséges egyéb adatokat is beszolgáltatni ; amennyiben ennek a kötelezettségüknek felhívás da-