Püspöki körlevelek 1916 (Szombathely, 1917)
\\ 2 ______ lelki, de anyagi bajaikban is! Kétségtelen, hogy sok özvegynek és árvának könnyeit tudjuk felszántani, sok aggódót és szomorkodót tudunk megvigasztalni, sok hitében kélelkedőt megerősíteni! Meri a mostani idő népünkre a megpróbáltatás ideje. A mi gondunk legyen, hogy ezen próbát megállják és ne átkozzák meg, mint Jób, születésük napját, és a szomorúság terhe alatt szivük meg ne keményedjék. és hitük meg ne fogyatkozzék, — hanem: hogy mindenben egy jóságos Atya gondosságát lássák, és minél mélyebb a bánatuk, annál nagyobb legyen a szeretetük: minél veszedelmesebb a kisértés, annál erősebb legyen a hitük! Számtalan eszköz áll a jó lelkipásztor rendelkezésére természetfölötti céljai elérésére : Tartsa lenn állandóan a szeretetteljes érintkezést a gyermekekkel; most. midőn sok helyen a tanítók távol vannak, szenteljen még több időt az iskoláinak: foglalkozzék még többet, és az iskolán kivid is az ifjúsággal! Hiszen sok helyről halljuk a szülők panaszát: hogy mióta az apák a harctéren vannak és a tan it ók bevonulása miatt a rendes tanításban zavarok álltak be, már nem bírnak a gyermekekkel, és aggódó szívvel szemlélik nap-nap lilán fegyelmezetlenségüket és fokozódó eldurvulásukat! Tehát itt nvilik a lelkipásztor háborús működésének egyik tág és hálás Iere. I Legyen közvetítője az itthon maradottaknak hadhavonult családtagjaival. Száz útja nyílik erre az okos lelkipásztornak: ir, leveleket címez, tudakozódik hivataloknál és hatóságoknál, jogos felmentéseket, kórházi áthelyezéseket közvetít, hadi és özvegyi segélyek ügyében tanácsol, felvilágosítási ad, sőt a legszomorubb kötelességet is vállalja, midőn kíméletesen közli a hősök halála hírét övéikkel, és midőn földöntúli vigasztalást nyújt, az árvák és özvegyek földi sorsáról is gondoskodik. Igv teljesedik be a jó lelkipásztornál a szent irás szava: a vaknak szeme, a bénának lába, mindegyiknek atyja lehet! Az ily atyának szava, mely a szeretet állal mcgpuhitott létekbe hull, Isten kegyelme által valóban termékeny lesz; a vetőmag, melyet a szószékről vagy a gyónás szentségében, a betegágynál vagy az iskolában elvet, a mulaszt gyümölcseit termi! Es szükséges is, hogy megfeszített munkával dolgozzunk már most, mert abban ne kételkedjetek kedves Testvéreim és Fiaim, hogy ha majd beköszönt hazánkra a várva-várt béke, akkor fogunk mi a legnehezebb napokra virradni! Mert sokféle lelki átalakuláson megy át az a férfi, aki hónapokat, éveket
