Püspöki körlevelek 1915 (Szombathely, 1916)
> -yzf n/f/r XIII. Amikor érdemünkön kívül arra hivattunk, hogy az apostoli trónon utódjává legyünk a rendkívüli kegyes életű X. Pius pápának, akinek szent és jótékony életét a kevéssel ezelőtt Európában kitört testvérgyilkos küzdelem megrövidítette, a véres csatamezők annak as atyának gyötrelmeit éreztették velünk, kinek házát a dühöngő vihar elpusztította és kihalttá tette. És amikor kimondhatatlan fájdalommal gondolunk fiainkra, kiket ezerszámra öltek meg, Krisztus szeretetétől áthatott szivünket eltöltötte az anyák minden jajveszékelése, az idő előtt özveggyé lettek és az arák bánata, valamint az időelőtt az apai vezetéstől megfosztott gyermekek vigasztalhatatlan keserűsége. Az a részvét, melyet számtalan család gyötrelme iránt érzünk és ama kötelességünk tudata, amely ilyen szomorú időben a béke és szeretet magasztos missziója folytán reánk háramlik, szilárd elhatározást keltett bennünk, hogy egész tevékenységünket és egész hatalmunkat a harcoló népek kibékitésére fordítsuk. Ezt fogadjuk is ünnepélyesen a Megváltónak, aki vére árán akarta minden testvérét megmenteni. Béke és szeretet sugalták első szavainkat, melyeket mi mint a lelkek legfőbb pásztora a nemzetekhez és vezetöikhöz intéztünk. De szeretetteljes. nyomatékos atyai és baráti tanácsunk meghallgatatlan maradt. Ez fokozta fájdalmunkat, de nem ernyesztette szándékunkat. Törhetetlen bizakodással fordultunk szakadatlanul a Mindenhatóhoz, aki kezében tartja úgy az alattvalók, mint a királyok lelkét és szivét; hozzá fohászkodunk, hogy vessen véget a rettenetes öldöklésnek. Áhitatos és alázatos imánkban minden hívőnket részeltetni engedtük és hogy hatályosságát növeljük, gondoskodtunk arról, hogy keresztény jótékonysági müvek kisérjék imánkat. Ma pedig a borzasztó háború kitörésének szomorú évfordulóján az az óhaj kél szivünkből, hogy a háború gyorsan véget érjen, és ez az atyai kívánságunk a mai napon még izzóbb és hangosabb. Harsogja túl ez a szózat az ijesztő fegyverzörejt és jusson el azokhoz a népekhez és fejeikhez, akik most háborút viselnek s másítsa meg gondolkozásukat. Mennyei Atyánk, Isten szent nevében és Jézus akaratából, akinek megszentelt vére az emberi megváltás dija volt, könyörgünk hozzátok, akiket az isteni Gondviselés a nemzetek élére állított, vessetek véget ennek az iszonyú gyilkolásnak, mely már egy év óta vet homályt Európa becsületére. Testvérek vére az, amelyet szárazon és tengeren ontanak. Európa legszebb vidékei, a világ kertje hullákkal és romokkal van keresztül szántva. Ahol nemrégiben műhelyek és a föld művelése haszonhajtó értékeket teremtettek, ott az ágyuk rémes fenyegetése ijeszti a népeket és rombolási dühükben nem kiméinek sem falvakat, sem városokat, hanem mindenütt pusztulást és halált terjesztenek. Ti viselitek Isten és az emberek előtt a háborúért és a békéért való rettentő felelősséget. Hallgassatok reánk, hallgassatok kéréseinkre, az örök legfőbb Biró helytartójának atyai hangjára, mert ennek a Bírónak felelősséggel tartoztok, úgy nyilvános cselekedeteitekért, mint magán dolgaitokért. A gazdagságoknak az a halmaza, amellyel Isten, a Teremtő a nektek alárendelt országokat ellátta, kétségtelenül megengedi nektek a háború folytatását, de 3865. sz. XV. Benedek pápa békeszózata.
