Püspöki körlevelek 1915 (Szombathely, 1916)
festis Duplicibus I vel II classis Missam de sancta Maria a Pentecoste ad Adventum; in utroque casu, cum Gloria et Credo additaque oratione tempore belli: reliquis autem diebus praefati oapellani et sacerdotes celebrare valeant vel enuntiatam Missam de beata Maria Virgine cum Oratione tempore belli, vel Missam tempore belli cum oratione de sancta Maria, vel Missam de Requie. Contrariis non obstantibus quibuscumque. Die 15. április 1915. A. Card. Vico, Pro-Praefectus. t Petrus La Fontaine, Patriarcha electus Venetiarum, Secretarius. 3163. sz. Háborús alkalmi ügyek megbeszélése a Kath. Népszövetség keretében. Fennállása óta a Katii. Népszövetség dicséretes feladatot teljesít a nép nevelése terén. Hatalmas szervezetté alakult, mely önzetlenül munkálkodik a nép javán s annak szervezésével kiváló eredményekre tekinthet vissza. Felvilágosítja a népet minden aktuális kérdésről; irányítja azon az utón, melyet a keresztény erkölcs és az azon épült hazaszeretet jelöl ki. Áldásos voltát annál inkább érezzük, mert a keresztény világnézet ellenségei is mindent elkövetnek, hogy a nép vezetését magukhoz ragadják és az ő szervezeteik is éles elmével s gyakorlati érzékkel tájékoztatják tagjai kát — bár saját szempontjukból a homloktérben álló kérdésekről. Ismételten kifejezésre juttattam már azon óhajomat, hogy a lelkipásztor, mint a népnek Istentől rendelt vezére, ott álljon minden jó irányú szervezetnek élén. Épen a Kath. Népszövetség tág teret nyújt arra, hogy felvilágosítást és irányítást adjon kivált olyan szellemi és anyagi vonatkozású dolgokban, melyek természetüknél fogva nem volnának alkalmas módon szószéken tárgyalhatok. A háború, mint sok tekintetben uj szempontokat tárt fel, ugv számos gyakorlati kérdést vetett felszínre. Ezekkel az alakulásokkal megismertetni a népet és a felötlő kérdésekben tájékoztatni mianap, a történelmi időkben sokszoros fontosságú feladat. És kinek volna ez kedvesebb kötelessége, mint épen a lelkipásztoroknak, kikre ma elsősorban hárul az a nemes feladat, hogy az itthon maradtak at együttérző szeretettel vezessék, bátorítsák és vigasztalják. Az erkölcsi tisztulás idejében, a nagy társadalmi átalakulások küszöbén mienk az a felelősségei teljes feladat, hogy a társadalmi életet a keresztény eszmék iránt fogékonnyá tegyük, -és a megpróbáltatásokban megedzett, a küzdelmekben megujhodott nemzet abban az irányban haladjon, mely hazánk fennállásának eddig is alapja vplt. A Kath. Népszövetség füzetei ügyesen tájékoztatják a népet a háború folyamán fölmerülő kérdésekben, A népszövetségi összejöveteleken alkalmas módon lehet ezeket a kérdéseket megvilágositani és kifejteni. Midőn ezen körülményre általánosságban felhívom kedves papjaim figyelmét, ezúttal néhány tárgyat külön is kiemelek azzal a szándékkal, hogy legközelebbi adandó alkalommal ilyen összejövetelen tárgyalás alá vegyék őket. Az első fontos tárgy az alkohol romboló hatása ellen való küzdelem. Sok módon igyekeznek az illetékes tényezők ezt a veszedelmet elhárifcani. Legújabban az országos hadsegélyző bizottság népjóléti albizottsága tette működésének egyik fontos részévé az alkohol elleni küzdelmet. Természetes, hogy csak ugv számit hat eredményre, ha segítségére jönnek kivált a lelkipásztorok és a tanítók. A nemzet minden életerejét legnagyobb próbára tevő és hazánk fennállásáért vívott küzdelemben hatványozott mértékben van szüksége a nemzetnek, társadalomnak és minden egyesnek józanságára, szellemi és testi erejének, mgékonyságának csorbitatlan, teljes mértékben való kihasználására. Ha az alkoholnak ugv egyeseket, mint egész nemzeteket megrontó hatását a tudomány és a tapasztalat már régen bebizonyította, úgy az ország létéért való nagy küzdelemben kétszeres veszteséggel jár minden korlátozás, mely egyeseket vagy egész néprétegeket egészében józan megitélőképességében, energiájának megfeszitésében akadályozni képes.