Püspöki körlevelek 1914 (Szombathely, 1915)
— 47 — utazás szakaszokban történhessék, mert a lakóhelyre naponkint való visszatérés költségei csak különös indokolt esetekben számíthatók fel. A záróvizsgák napjának és az utazástervezetnek feltüntetésére szolgál a 2. alatti minta szerint kiállítandó kimutatás, melybe az érdekelt népiskolákat utazási szakaszokba csoportosítva a záróvizsgák kitűzött idejének sorrendjében kell felvenni. Ezt a kimutatást az illetékes kir. tanfelügyelőnek felülvizsgálatra be kell mutatni. 22. §. A jóváhagyott utazási tervezet alapján az iskola felügyelő a záróvizsga napjáról késedelem nélkül, de legalább is 15 nappal a záróvizsga megtartása előtt értesíti az érdekelt iskola helyi hatóságát, illetőleg az iskolafenntartót, hogy a záróvizsga napját az érdekelt tanítóval, igazgatótanitóval azonnal közölhesse és gondoskodhassék arról, hogy a kitűzött napról az iskola hatodik osztályának tanulói és az érdekelt szülők értesülhessenek. Egyben intézkedik azoknak meghívása iránt, akik a záróvizsgán a 23. §-a szerint hivatalosan jelen lehetnek. 23. S. A záróvizsgát az illetékes iskolafelügyelők által megállapított napon (április, május és junius hónapokban) a többi osztályok évi vizsgájától elkülönítve, abban a nyilvános elemi népiskolában kell megtartani, ahová a záróvizsgát tevő rendes tanulók járnak, illetőleg a magántanulók jelentkeztek. A záróvizsgán állami, községi és társulati iskolákban az iskolafelügyelő, bitfelekezeti iskolákban pedig az illetékes egyházi hatóság által kijelölt egyén elnököl aki azonban az iskolafelügyelővel egyetértőleg tartozik eljárni. A záróvizsga érvényességéhez az iskolafelügyelő jelenléte feltétlenül szükséges. Kívüle hivatalosan jelen vannak még az érdekelt tanító, osztott iskolában az igazgató, hitoktató, a hitfelekezeteknek kiküldött képviselői, az iskola helyi hatóságának (gondnokság, iskolaszék) tagjai, illetőleg az iskolafenntartó jogosult képviselője. 24. s. A záróvizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó az elemi népiskola hatodik osztályát olyan sikerrel végezíe-e, hogy értelmi fejlettsége és ismeretköre eléri-e a népműveltségnek azt az átlagos mértékét, amely az elemi népiskola elvégzésével elérhető. A záróvizsga, figyelemmel az iskolára érvényes tantervre, az elemi népiskola és különösen a hatodik osztály tanítási anyagára terjed ki, különösen azonban annak megállapítására irányul, hogy a vizsgázó 1. tud-e az iskola tanítási nyelvén és amennyiben ez nem a magyar, magyar nyelven is értelmesen olvasni és gondolatait az elemi népiskola nyújtotta műveltséghez képest írásban és szóban érthetően kifejezni; 2. van-e képe hazánk földjéről, lakosságáról, nemzetünk múltjáról, állami életünk legfőbb intézményeiről és a polgároknak legáltalánosabb jogairól és kötelességeiről; 3. Kellő készsége van-e mindennapi éleiben előforduló legszükségesebb számolási és mérési feladatok megfejtésére s elegendő tárgyismeretekkel rendelkezik-e a gazdaságban szereplő legfontosabb anyagok és erők megismeréséhez. 25. §. A helyesírási és fogalmazási készség elbírálása céljából a vizsgázók az iskola tanítási nyelvén és amennyiben ez nem a magyar, magyar nyelven is 5—6 soros fogalmazványt készítenek. A 24. §-ban körülírt egyéb vizsgálati anyagból a vizsgázókat lehetőleg csoportokban, a hivatkozott szakaszban megállapított ismeretkörönkint és nem tantárgyaként kell megvizsgálni. A Ilit és erkölcstanból, mely a többi ismeretköröket megelőzi, a tanulók büféié kezelem kint elkülönitve vizsgáznak. 2(>. §. A vizsga anyagát a tanító meghallgatásával a záróvizsga elnöke és bitfelekezeti iskolákban kívüle még az iskolafelügyelő állapítja meg. A kérdéseket rendszerint a tanító teszi fel. A záróvizsga elnöke és liitfeleke-
