Püspöki körlevelek 1914 (Szombathely, 1915)
41 A telek lehetőleg sik legyen és az úttest szintjében feküdjék. Vizenyős és fertőzött talajú telkeken iskolaépület nem emelhető. III Iskolaépület. Az egytantermes iskolaépületnek tantermet és előteret kell magában foglalnia. A hozzávaló árnyék,széket különállóan kell megépíteni a tanulók neme szerint elkőlönitve. Az iskolaépülethez csatlakozóan épithető a tanítói lakás is, de annak külön bejárattal kell bírnia. Az iskolaépületet a helyszínén lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy az szükség esetén uj tenteremmel legyen kibővithető. Több tantermes iskolákban egy szertárhelyiség építése is kívánatos. Az iskolaépület az azon a vidéken alkalmazni szokott építőanyagok felhasználásával épithető. A padló szintjét a talaj szintje felett legalább 30 cm.-rel magasabban kell felvenni. Lejtős telken ezt a méretet az épület által elfoglalt terület legmagasabb pontja felett kell felvenni. A tanterem padlózata legalább 20 cm. magas száraz homokra vagy salakfeltöltésre fektetett puhafapadló legyen. Az iskolaépületet tartós és tűzbiztos fedéllel kell fedni (cserép, pala, műpala). 3. Tanterem. Azt, hogy hány tantermes legyen az iskola, az abban járó gyermekek létszáma határozza meg. Szem előtt tartva azt, hogy egy tanteremben törvény értelmében 60 gyermeknél több rendszerint nem helyezhető el, a tantermeket hatvan tanulóra alkalmasan akként kell megépíteni, hogy alapterületük legalább 48 m.2 és legfeljebb 72 m.2 legyen. Kivételesen kisebb tanterem is épithető ott, ahol a mindendennapi tankötelesek száma 60 on állandóan és jelentékenyen alatta marad. A tanterem mélysége nem lehet több 5—6 méternél, magassága pedig nem lehet kevesebb 3—4 méternél. A tanterem lehetőleg északkeleti fekvésű legyen. A tanterem falait fehérre kell meszelni. Mennyezetének nem kell sikfödémnek lennie. Amennyiben fagerendás mennyezet alkalmaztatnék, a tanterem magasságát nem a benyúló gerenda alsó feléig, hanem az alsó deszkázatig kell mérni. A tanteremajtó kifelé nyiló, egyszárnyú gerébtokos, 1 méter széles és 2‘20 m. magas legyen. Az egy tanteremre eső ablakok felülete a tanterem alapfelületének legalább 1/6-át érje el. Az ablakokat a tanulóktól balkézfelől kell elhelyezni. Az ablakok kettősek és befelé nyilóak legyenek. A felső ablakszárnyakat lehetőleg mellőzni kell. Az ablakmellvéd magassága l'OO m. legyen. Az ablakközök a lehetőségig keskenyen épüljenek. Az igy keletkező ablakközök pilléreit rézsutosan le kell csapni. Az ablakot a mennyezethez amennyire lehet, föl kell vezetni. Csak egyenes záradéku ablak alkalmazható. A tanterem fűtésére elegendő fütőképességii kályhát kell alkalmazni. A kályhát legcélszerűbb a teremnek a tanító mellett levő sarkában állítani. 4. Előtér. A tanterem ne nyíljék közvetlenül sem utcára, sem udvarra, hanem előtérrel birjon, amelybe több tanterem is nyílhat. Az előtér ajtaja kifelé nyíljék. Költségkímélés okából az előtér fából is készülhet. A több tantermes iskolánál a közlekedésre szolgáló folyosó legalább 1’5 méter széles legyen. 5. Árnyékszék. Az árnyékszéknél 25 — 30 fiúra egy ülő- és egy vizelő helyet, 20—25 leány számára egy ülőhelyet kell számítani. Gondoskodni kell árnyékszékről a tanítók részére is és amnnnyiben az iskolaépületben tanitólakás van, a tanitó családja részére is. A tanítók és családjuk árnyékszékei az iskolai árnyékszékcsoportban helyezhetők el, de bejáratukat el kell különíteni. Az árnyékszékhez csatornázás hiányában pöcegödröt kell építeni. Az árnyékszékcsoportnak az iskolaépülettől legalább 10 méternyire kell állania. Az árnyékszékcsoport egészen fából is épülhet. 6. Kút. Az iskola telkén lehetőleg kútról is kell gondoskodni. A kút fedett legyen és a pöcegödörtől legalább 20 méter távolságban álljon.
