Püspöki körlevelek 1914 (Szombathely, 1915)
— 29 idejét, illetve a 1893. évi október hó 1-jét megelőző működési éveiket (az államsegély leszállítása nélkül) számításba nem vehetik, mert egyrészt az 1913, évi XVI. t. c. 7. §-a értelmében a községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanítók szolgálati ideje csakis 1893. évi október hó 1-től kezdve számítható be, másrészt pedig az 1913. XV. t. c. 9. §-a szerint azoknak az állami iskolai tanítóknak a szolgálata, akik községi vagy hitfelekezeti iskoláktól vétettek át, szintén csak a jelzett időponttól számit. Nyilvánvaló tehát, hogy egyes iskolafenntartóknak az az eljárása hogy tanitóik fizetésének az állami tanitók fizetése arányában történt emelése alkalmával azoknak 1893. évi október hó 1-jét megelőző szolgálati éveit is beszámították, a fizetés kiegészítő államsegély leszállítása nélkül tovább fenn nem tartható, mert akkor egyes községi vagy hitfelekezeti iskolai tanítóknak államsegélyével kiegészített fizetése meghaladná az ugyananyi szolgálati idővel biró, előzőleg szintén községi vagy hitfelekezeti iskoláknál alkalmazott állami tanitók fizetését, ami pedig az 1907. évi XXVII, t. c. 14. §-ának vonatkozó rendelkezésébe ütköznék. Mint föntebb emlitettem, az 1913. évi XVI. t. c. 28. §-a az iskolafenntartónak egyébként is módot ad arra, hogy az érdemes községi és hitfelekezeti iskolai tanitók részére az illetményeik megállapításánál figyelembe nem vehető, 1893. évi október hó 1-je előtti szolgálatunk fejében évi 200 K-tól 600 K-ig terjedhető személyi pótlékot adhassanak. Budapest, 1914. évi március hó 28-án. Jankovich. A vallás, és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. 188858/1913. VI/c. szám. A községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanitók lakás- és kertilletménye ügyében felmerült konkrét esetek alkalmából általánosságban a következő főbb irányelvek követésére hívom fel a Bizottságot: 1. Az 1907. évi XXVII. t. c. 2. §-ának első négy bekezdése hatályon kívül helyeztetvén, a több tanerős iskolánál alkalmazott nőtlen vagy hajadon tanitók részére is az 1913. évi XVI. t. c.-ben megállapított lakás vagy lakpénz biztosítandó, ettől eltérő rendezésnek most már nincs, helye. 2. Ha a természetben nyújtott lakás megfelel a törvényes kivánalmaknak, de a tanítói javadalom összeírásakor haszonélvezete alacsonyabbra értékeltetett, a tanító a megállapított haszonélvezeti érték és a törvényben előirt lakáspénz közötti különbözeire jogos igényt nem támaszthat. 3. Az 1913. évi XVI. t. c. 17. §-a csak a jövőben létesítendő lakások szobáinak alapterületét határozván meg, a meglevő tanitói lakásoknál a szobák nem kifogásolhatók, ha alapterületük a megyei szabályrendeletben előirt minimumot eléri. 4. Az 1913. évi XVI. t. c. értelmében kertilletmény vagy kertváltság csakis azoknak a tanítóknak jár, akik természetbeni lakást kapnak, a lakpénzt élvezőknek ellenben nem. 5. Azoktól a tanítóktól azonban, akik részére az iskolafenntartók az 1907. évi XVII. t. c. hatályban volta alatt a lakpénzen kívül még kertet vagy kertváltságot is biztosítottak, a kertilletmény most sem vonható meg, mert arra szerzett joguk van, ám a tanitók személyében beálló változás esetén az utód kertilletrnényre már nem tarthat jogos igényt. Budapest, 1914. március hó 28. Jankovich. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter urnák 1912. évi junius hó 22-én 53.402. szám alatt kelt körrendeleté alapján az országos Állatvédő Egyesület fölkérésére, felhívom a főhatóságomhoz tartozó elemi népiskolák vezetőségét, hogy a madarak és fák napját a folyó évben is, legmegfelelőbben május hó folyamán, lehetőleg a szabad természetben a fák és madarak védelméről szóló valamely előadással szavalatokkal, énekekkel stb. kis ünnepély keretében tartsák meg. 2382. sz. Tanítók lakása és kertilletménye ügyében min. utásitás. 2383. sz. Madarak és fák napja.
