Püspöki körlevelek 1913 (Szombathely, 1914)
3 És ezzel rátértem a sajtó kérdésére. Mikor egyházmegyémbe jöttem, élt a papság lelkében a kívánság, hogy a katholikus sajtó gyakrabban szóljon a hívekhez. Ezen közóhajnak helyt adtam és most a katholikus sajtó nap-nap után kétszer szól híveimhez. Ennek a katholikus sajtónak célja nem a papi érdekeket, nem pusztán napi eseményeket, nem pártpolitikát szolgálni, nem is az a célja, hogy másokat bántson és keserítsen, hanem célja egy világnézetet hirdetni. Azt a világnézetet, amely annyi támadásnak van kitéve, amely ellen rendszeres harcot folytatnak és amely világnézet mégis szent István óta alapja volt a magyarok boldogságának és amely világnézeten kell, hogy fejlesszük a magyar nép boldogságát. Ezen keresztény világnézet hirdetésére jelennek meg katholikus napilapjaink, melyeket ezúttal is szives figyelmükbe ajánlok. És végre rátérek egy más intézményre, amely szintén sok támadásnak, de sok jóakaratu bírálatnak is tárgyát képezte. Az egyházmegyei takarékpénztár ez az intézmény. Egyházmegyém papságát meghallgatva, kívánságának eleget téve alapítottam meg az egyházmegyei takarékpénztárt és rövid fennállása után már is a munkálkodás kedvező eredményét látom. Újra hangoztatom, hogy ezen egyházmegyei takarékpénztárnak célja nem az. hogy másoknak tisztességtelen verseny által kárt okozzon, nem az, hogy egyéni érdekek vagy politikai célok szolgálatába állíttassák, hanem kizárólag az, hogy először az egyházmegyei vagyonkezelést biztossá tegye és hogy a fennmaradó nyereségből a papi nyugdíj ügyét és az egyházmegye más szükségleteit előmozdítsa. Mert hiszen újabb alapítású és szegény a mi egyházmegyénk ; nem rendelkezik eszközökkel vagy alapítványokkal, mint más egyházmegyék. Tehát gondoskodni kell, hogy anyagi erőnket szaporítsuk. Ha pedig az egyházmegyei takarékpénztár ügykezelésében talán egyes momentumok a papságnak és a híveknek kellemetlenek voltak, ez a kezdet nehézsége, amely mindenütt van, hiszen nem taposott utakon jár, hanem magának kell az utat megtalálnia. Ezek után szeretettel üdvözlöm székeskáptalanomat, a kerületi espereseket és a kerületi kiküldötteket, s a közgyűlést megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésével a megyés Püspök ur titkárát, dr. Rogács Ferencet bízta meg; a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Köberl János, c. prépost, sárvári plébánost és Tiborcz Lajos, c. esperes, zalaszentgyörgyi plébánost kérte fel. Majd vázlatosan előterjesztette a közgyűlés tárgysorozatát, mely három pontból áll. 1. A tárgysorozat első része volt a szent Imre-egyesület vagyoni állapotáról való beszámolás. Megyés Püspök ur Tauber Sándor dr. kanonokot, az egyesület vagyonának kezelőjét kérte fel a vagyoni állapot megismertetésére. A kezelő kanonok egy fejtegetéssel vezette be jelentését. Rámutatott azokra az erkölcsi kihatásokra, amelyek egy modern, a korviszonyokhoz alkalmazott nyugdíjintézmény létesítése esetén azonnal mutatkozni fognak, A mai lelkipásztorkodás fokozottabb munkásságot, az egyesületi, társadalmi és közgazdasági térre is kiterjedő tevékenységet követel, ami az erőket korábban megőrli és a munkásság teréről a nyugalomba vonulást korábban teszi szükségessé és megokolttá és pedig úgy a lelkipásztor, mint főleg a rábizott lelkek érdekében. Majd érintette a szent Imre-segélyző egyesület vagyonának ei'edetét és évek szerint való fokozódását. Az 1905-ben tartott utolsó közgyűlés óta a tőkeálladék a kö-I. Vagyoni állapot. vetkező fokozatban növekedett : 1905-ben . 1906 . . 1907 . . 1908 . . 1909 . . 1910 . . 1911 . . 1912 . . 211.545-82 K 224.734-03 » 228.206-59 » 231.499-31 » 235.527-18 » 241.354-91 » 251.145-85 » 254.596-54
