Püspöki körlevelek 1913 (Szombathely, 1914)
— 7 — dányát azzal van szerencsém a főtiszt. Főhatóságnak megküldeni, hogy tekintve ezen ügynek közegészségügyi kiváló fontosságát a főhatósága alatt álló iskolák növendékeire vonatkozóan is hasonló módon intézkedni méltóztassék. Budapest, 1912. nov. 25. Zichy. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 25303. szám. Arról értesültem, hogy hivatali elődeimnek több ízben tett rendelkezései ellenére az elemi iskolák növendékei temetési szertartásokra oly időben is kivezényeltetnek, mikor az egészségüket veszélyezteti. Bár a kegyelet érzésének ápolása végett nincs kifogásom az ellen, hogy a gyermekek az iskolával kapcsolatban állott személyeknek és a tanügyi hatóságok tagjainak temetésén megjelenhessenek s a gyászszertartáson részt vehessenek, mégis fontos közegészségügyi szempontból az állami és községi elemi iskolák növendékeinek a hideg évszakokban, rossz időjáráskor, vagy járvány esetében temetési szertartásokra elvitelét nem engedélyezhetem. Felhívom ezért a kir. tanfelügyelő urat, hogy a gyermekek egészségügyi érdekeire való kiváló tekintettel rendeletem megtartását saját hatáskörében szigorúan ellenőrizze. Budapest, 1912. november hó 23. Zichy. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. 88697 szám. 1g08.XLIV.t c. 7 §-a reám ruházta azt a jogot, hogy az elemi iskolai végbizonyitványnak és az elemi ismétlő iskolai bizonyítványnak az iskolafentartók által használandó mintáját megállapítsam. Ezen bizonyítványok mintáit a 2103/912 ein. sz. a. kiadott rendeletemmel megállapítottam s a főtiszt. Főhatósággal volt szerencsém már közölni. A közölt bizonyítvány mintákon az illető iskola pecsétjének alkalmazását is elrendelendőnek találtam. Mivel pedig az 1908. XLVI. t.-c. 7. §-ának rendelkezéséhez képest ezen bizonyítványok magyar nyelven állitandók ki, az iskola pecsétjének körirata is természetszerűleg csak magyar nyelvű lehet. Ehhez képest a belügyminiszter úrral egyetértőleg a m. közig, bizottságokhoz egyidejűleg jelen szám alatt kiadott rendeletemmel kötelezőleg elrendeltem, hogy minden egyes községi és felekezeti iskola részére oly kiállítású bélyegző (pecsét) szereztessék be, amelynek köriratában, — mint fentebb megjelöltem — magyar nyelven az iskola fokozata és jellege szerepeljen s a helységnek az 1898. IV. t.-c. 5. §-a értelmében meg ■ állapított hivatalos neve legyen feltüntetve. Azon iskolafentartók mindazonáltal, melyek az 1908. XLVI. t.-c. 7. §-ának első bekezdése alapján a nem magyar tannyelvű iskola részéről kiadandó iskolai végbizonyítvány rovatait a magyar nyelv mellett az iskola tannyelvének megfelelő nyelven is kiakarják tölteni, — jogosítva vannak az iskola pecsétjének köriratában az iskola fokozatát és jellegét megfelelő magyar körirat mellett másodsorban az iskola tannyelvének megfelelő köriratot is alkalmazni, — mely természetszerűleg a magyar nyelvű körirat méreteit túl nem haladhatja, — hangsúlyozván azonban, hogy az elemi ismétlő iskolai bizonyítványon kizárólag csakis magyar köriratu bélyegző alkalmazható, végül ugyan csak a Belügyminiszter úrral egyetértőleg elrendelem, hogy a szóban forgó bizonyítványokon az illető iskola és nem az iskolaszék pecsétje alkalmazandó. Tisztelettel felkérem a főtiszt. Főhatóságot, hogy jelen rendelkezésem végrehajtását saját hatáskörében is ellenőrizni méltóztassék. Budapest, 19x2. december hó 23. Zichy. 296. sz. Iskolai végbizonyítványok hivatalos pecsétje tárgyában min. rendelet.
