Püspöki körlevelek 1913 (Szombathely, 1914)

- 100 bíróságok az egyházközségek legaprólékosabb vagyon kezelési pereiben is a püspököt perelik s igy sok kellemetlenséget okoznak. Javasolja, hogy erre az ügyre a m. kir. kúria figyelme fölhivassék. Határozat. Mivel a m. kir. kúria a 911/1883. számú, továbbá 7318/1883., 5943/1886., 722/1885., 1864/1845. stb. számú Ítéleteiben is kimondja, hogy a róm. kath. egyházi vagyon, javadalom és alapítvány jogos képviselője a megyéspüspök s mivel ez a joggyakorlat határozottan az egyház javát célozza: a püspöki kar nem tartja tanácsosnak a m. kir. kúria megkeresését. Ha az alsóbb bíróságok egyes esetekben nem jól értelmezik a m. kir. legfelsőbb bíróság joggyakorlalát, akkor a püspöknek módjában van a felsőbb biróságok döntését provokálni. c) A magyarországi kath. legényegyletek elnökei az 1913. ápril 21 —23-án tar­tott kurzusból kifolyólag kérik a püspöki kart, hogy a papnöveldékben és a tanítóképző­­intézetekben a legényegyletek vezetéséről előadások tartassanak, az elnöki állásokat pá­lyázat utján töltsék be és az egyházmegyei pénztárakból dijazzák, szent József ünnepén pedig a legényegyletekről prédikációt rendeljenek el s a templomajtókra függesztessék ezt a felhívást: Iparos ifjak, jöjjetek a kath. legényegyletekbe! A püspöki kar a legényegyletek elnökeinek kéréseit tudomásul veszi s azok meg­valósítását a lehetőség szerint kívánatosnak tartja. d) A férfitanitók aránylag csekély száma miatt a tanitónők mind sűrűbben töl­tenek be oly állásokat, amelyekkel kántori teendők is vannak egybekapcsolva, vagy amelyekkel a kántorságban való segédkezés kötelezettsége jár. Sőt már önálló kántor­­tanitói állásokra is alkalmaznak nőtanitókat. A kath. tanitónőképezdékben tehát gon­doskodni kellene a kántorképzésről. Határozat. A püspökök utasítani fogják a fennhatóságuk alatt álló tanitónő­­képzőket, hogy az újabban kiadott katholikus tanitóképzőintézeti tanterv kántorképzés anyagát saját tantervűkbe is fölvegyék és az orgonálást, egyházi éneket, szertartásokat a tanterv előírása szerint mint fakultativ tárgyakat tanítsák és azokból a növendékeket a férfiképzőkre megszabott módon osztályozzák. Mivel a tanítónő-kántorok egyes egy­házi funkcióknál nem respondeálhatnak, ajánlatos, hogy alkalmaztatásukkor kötelessé­gükké tétessék egy gyermekkarnak begyakorlása. e) A vall. és közokt. miniszter 37952/913. szám alatt értesiti a püspöki kart, hogy a közig, bizottságokat nem utasíthatja arra, hogy azokat a községeket, amelyek az általuk fenntartott hitfelekezeti elemi népiskolákat hitfelekezeti alapon saját erejükből fejleszteni, illetőleg e cimen az eddiginél fokozottabb mértékben segélyezni kívánják, ebben a szándékukban ne akadályozzák, mert az 1868: XXXVIII. t.-c. 25. §-a értel­mében a községeknek ugyan szabadságában áll a hitfelekezeti iskoláknak a község vagyonából és jövödelméből való fejlesztése, de a közig, bizottságok nemcsak az idézett törvény szellemében, hanem vagyonfelügyeleti szempontból is felülvizsgálják a községi határozatokat s azokat sokszor azért nem hagyják jóvá, mert a község teherviselő képességével nincsenek arányban. Az idézett miniszteri válaszirat igy szól: »Vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister. 37952/913. szám. Főméltóságu Dr. Csernoch János b. t. t., hercegprímás, esztergomi érsek urnák Esztergom. Főméltóságod hivatali elődjének múlt évi augusztus hó 16-án 4445/912. sz. alatt kelt azon előterjesztésére, amelyben a közigazgatási ható­ságokat az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 25. §-ának megfelelő magyarázatára utasítani

Next

/
Thumbnails
Contents