Püspöki körlevelek 1913 (Szombathely, 1914)
7 litettekre nézve nem képezhet adózási alapot. Mert nekik nem kongruajövedelmük, hanem készpénzfizetésük van. Már pedig amint a kongruabevallás a minimum megállapítása, úgy a készpénzfizetés viszont a maximum feltüntetése. Azonkívül kivált városhelyen sok olyan teher nehezedik a papságra, nevezetesen a szóban levő kategória papságára, amilyen a javadalmasokra, vagy a falun élő papra nem hárul. — Többen azt a megoldást tartják méltányosnak, ha egy bizottság a a készpénzfizetést élvező papok kongruáját — az országos kongruaösszeirásnál érvényesült elvek szemmel tartásával — külön megállapítja s csak igy vettetik ki a tiszta kongruajövedelem 2°/0'a- — Horváth István c. püspök tekintetbe veendőnek tartja, hogy a városi papra sokféle különleges teher nehezedik, de ezzel szemben a falusi lelkipásztornak is megvannak a sajátos terhei és kiadásai. Itt tehát nem ezt a szempontot, hanem elsősorban a kongruaösszeg és a készpénzfizetés közt mutatkozó két szélsőséget kell tekintetbe venni; továbbá, hogy a készpénzfizetésben minden teher benfoglaltatik; ez az említett csoportba sorozott papságnak egyedüli jövedelemforrása, melyen kívül mellékkeresetre nem számíthatnak ; és végül ezek hátrányos helyzetben vannak a többi lelkészkedő papsággal szemben, mert szolgálati éveik korpótlék szempontjából nem jönnek számításba. Kongruabizottság kiküldése elvben helyeselhető ugyan, de a gyakorlati keresztülvitele körülményes és bonyolult. Sokkal egyszerűbb és körül belül ugyanarra az eredményre vezet, ha ; készpénzfizetés 1 %-át mondjuk ki hozzá járulás mértéke gyanánt. A közgyűlés a megvitatott részleteket a következő határozatba foglalja : A plébániáknak 1893-ban megállapított osztályozása és az ezen osztályok keretében megjelölt adózási alap hatályon kívül helyeztetik. Ezentúl adózási alap gyanánt szolgál az 1895. évi április 16-án kelt legfelsőbb elhatározással végrehajtott hivatalos kongruaösszeirásban kimutatott jövedelem, amelyhez járul még az azóta nyert kongrua-