Püspöki körlevelek 1912 (Szombathely, 1913)

— 4 és sekrestyést teendők. 5652. sz. Harangozási s sekrestyési teendők. 1 A nms. magyar püspöki kar folyó évi április 25. és 26. napjain tartott közös értekezletén a Kath. Tanügyi Tanács beadványára a következő határozatot hozta : »A püspöki kar kimondja, hogy a harangozás- és sekrestyési teendők ellátására a tanítókat kötelezni nem kívánja. Azonban, ha valamely tanító a hitközséggel ez irány­ban külön megállapodni kíván, ebben sem a hitközség, sem a tanító szabadságát nem korlátozza, hanem az intézkedést rábízza a helyi iskolaszékre.« E határozat értelmében egyházmegyém területére elrendelem, hogy a jövőben megválasztandó kántortanitók, kik a harangozásról való gondoskodást és a sekrestyési teendőket elvállalni nem akarják, azok végzésére ne köteleztessenek ; hanem az iskola­székek más módon gondoskodjanak a harangoztatás- és sekrestyési teendők ellátásáról. Amenyiben a kántoi'tanitói dijlevél (javadalmi jegyzőkönyv) a föntérintett teen­dők elvégzése cimén eddig külön díjazást állapított meg, az illető teendőket nem végző kántortanitók jövőre e díjazásban természetesen nem részesülnek. Ennélfogva a jövőben kiirandó pályázatoknál a kántori kötelezettségek közül úgy a harangozok mint sekrestyési teendők kihagyandók lesznek. Ha azonban a kántorta­­nitó mégis maga akar gondoskodni ezen teendőkről, a hitközséggel, illetőleg az isko­laszékkel ez irányban történő írásbeli megállapodás a dijlevélben nem szerepelhet. Azon már működő kántortanitók pedig, akik megválasztásuk alkalmával dijlevé­­lileg szerződtek ezen teendőkre, vagy az eddigi gyakorlat, vagy az egyházlátogatás jegyzőkönyve kötik őket : ha ezen teendők ellátásáról tovább gondoskodni nem hajlan­­dók, erre vonatkozó elkatározásukat iskolaszéki gyűlésen közölve, esetrőí-esetre terjesz­­szék föl hozzám az iskolaszéki elnökök utján. Igaz ugyan, hogy ez által oly helyeken, ahol a szóban levő teendők ellátása ci­mén a kántortanitó dijlevelében külön díjazás nem szerepelt, egyes hitközségekre az iskolai, vagy hitközségi költségvetésekbe fölveendő némi újabb terhek háramlanak; e megterheltetés azonban távolról sincs arányban azon erkölcsi károkkal, amelyek e teen­dők hanyag ellátásából, vagy azok ellátása körül támadt súrlódásokból származtak s a övőben még inkább származnának s az egyes hitközségek belbékéjét úgy a hitélet, mint a tan- és nevelésügy mérhetetlen kárára folytonosan veszélyeztetik. Bízvást remélem, hogy Kedveltségiek a nmélt. püspöki kar intencióit és az én jelen rendelkezéseimet teljesen meg fogják érteni és azok szellemében e fölszinre került kérdést a saját hatáskörükben tapintatosan és simán fogják kezelni és főpásztori vára­kozásomnak megfelelően megoldani. reszere. 5653- sz. Drágasági pótlék tanítók részére. A nmélt. vall. és közokt, m. kir. miniszter ur a főhatóságom alá tartozó róm. kath. elemi iskolai tanítók és tanítónők részére rendkívüli drágasági államsegély cimén a következő utalványozásokat eszközölte: I. 127133/912. számú rendelettel a czelldömölki kir. adóhivatalnál : Kabina Lucia és Márton Gusztáv alsósági, Czuppon Gyula borgátai, Bertók István csöngei, Derhán József dukai, Szatlmayer Béla egyházashetyei, Gyarmati Béla és Szollár Anna felső­­nemeskereszturi, Fehér István, Fehérné Menyei Margit, Pungor Irén, Király János és Kiss Zoltán jánosházai, Tóth Imre kemeneshőgyészi, Sandara Imre kemeneskápolnai, Németh Gyula kemenesmagasi, Papp István kemenesmihályfai, Varga János és Horváth József kemenesszentpéteri, Nadhera Sarolta kenyéri, Keischbaummayer Ernő kisköcski. Pap Károly kissomlyói, Gaál Ferenc magyargencsi, Tamás Gyula nagyköcski, Kiss

Next

/
Thumbnails
Contents