Püspöki körlevelek 1912 (Szombathely, 1913)

4 Cardinales in rebus fidei et morum Inquisitores generales, omnibus mature perpensis, decreverunt: „Praescriptionem Decreti Ne temere, n. IV., §. 3., de requirendo per parochum excipiendoque, ad validitatem matrimonii, nupturientium consensu in matrimoniis mixtis in quibus debitas cautiones exhibere pervicaciter partes renuant, locum posthac non habere ; sed standum taxatíve praecedentibus Sanctae Sedis ac praesertim s. m. Gre­­gorii PP. XVI. (Litt. app. diei 30. április 1841. ad Episcopos Hungáriáé) ad rem con­cessionibus et instructionibus: facto verbo cum Ssmmo.“ Et sequenti feria V. die 23. eiusdem mensis Ssmmus D. N. D. Pius divina providentia PP. X., in solita audientia R. P. D. Adsessori huius supremae sacrae Congregationis sancti Officii impertita, relatam sibi Emmorum Patrum resolutionem benigne adprobare ac suprema sua auctoritate in omnibus ratam habere dignatus est. Contrariis quibuscumque, etiam speciali atque individua mentione dignis, non obstantibus. Datum Romae, ex aedibus S. 0. die 21. Junii, 1912. L. f S. Aloisius Castellano S. R. et U. I. Notarius. A föntidézett rendelet visszaállítja azt a részleges jogot, melyet Magyarországon XVI. Gergely brevéje (Quas vestro, 1841. ápr. 30) és a Lambruschini-féle instructio teremtett, de amelyet a Ne temere (IV. §. 3.) hatályon kívül helyezett és megengedi a passiva assistentiát a reverzális nélküli, tehát nem dispeuzálható házasságoknál. Az anyaszentegyház mint jóságos anya nem akarja megszakítani az utolsó köteléket a kath. féllel és annak remélhető gyermekeivel, azért, a lelkipásztor se utasítsa el azon vegyes vallásu feleket, kik reverzálist nem adnak ugyan, de az egy­ház iránt jóindulattal viseltetnek cs házasságukat az egyház színe előtt akarják meg­kötni. Részesítse őket passiva assistentiá-ban, ha megígérik, hogy házasságkötés céljá­ból nem mennek másvallásu lelkész elé és ha fennállanak a XVI. Gergely rendeletében és a hozzáfűzött utasításban foglalt föltételek: nagyobb baj- és botrány elkerülése; az Egyház java. Ami a passiva assistentia körül való eljárást illeti : a kath. félt, ki a törvényes kauciók megadását megtagadja, a házasságkötés előtt szentgyónásban feloldozni nem szabad. De a házasság megkötése után föl lehet oldozni, ha tettét megbánja és erős aka­rata van, az okozott kárt erejéhez képest jóvátenni. A passiva assistentia helye nem lehet a. templom, hanem valamely más tiszte­letreméltó hely pl. a plébánia hivatalos helyisége. A plébános vagy helyettes papi ruhában van jelen, de karing és stola nélkül. Mellőzi a Rituale használatát. Nem mond áldást, hanem csak meghallgatja a feleknek két vagy három tanú előtt kijelen­tett házassági nyilatkozatát. Ennek megtörténte után a lelkész kijelenti, hogy a felek érvényes és fölbonthatatlan házasságot kötöttek és azért házasságkötés céljából nem szabad az akatholikus lelkészhez menniök. — Végül pedig a házasságkötés tényét beírja a házasultak anyakönyvébe s az Észrevételek rovatában megjegyezi, hogy az egybekelés passiva assistentia-val történt.

Next

/
Thumbnails
Contents