Püspöki körlevelek 1912 (Szombathely, 1913)
3 körül, kiknek hire fényes egész hazánkban. Ezek a munkatársak, kikre örömmel és büszkeséggel tekintek : egyházmegyém papjai. Testvéreim! sok jót, csak jót hallottam rólatok. Buzgóságtok, szerénységtek, munkásságtok, törhetetlen ragaszkodástok az Egyház törvényeihez és páratlan engedelmességtek egyházi elöljáróitok iránt — a legértékesebb zálogai üdvös működésemnek ! Őrizzétek meg és fokozzátok hírnevetek fényét! Legyetek szerető pásztorai híveiteknek ! És midőn közvetítők vagytok Isten és ember között, legyetek közvetítők ember és ember között is, hogy a béke, szeretet és egyetértés édes láncai kössék össze újra ezen, oly széttagolt társadalmat! Szólok a hatalmasok és gazdagokhoz, szólok a szegények és elhagyatottakhoz. Hozzátok szólok egyházmegyém Kegyurai ! kik nagynevű ősöktől ragyogó nevekkel együtt azoknak jeles tradícióit is örököltétek! Tartsátok hatalmas karotokat védőleg az Egyház fölött és midőn az egyháznak kegyurai vagytok, legyetek alattvalóitoknak valóban kegyes urai és vezessétek őket példátok által az erények útjaira ! És szólok hozzátok ti szegények, kiket a mindennapi megélhetés gondjai keserítenek ! Ne zúgolódjatok ! Hiszen nem a meleg ruha és terített asztal, hanem a nyugodt lelkiismeret szerez boldogságot itt a földön ! Mint lelkipásztorotok, földijólétet nem biztosíthatok nektek, de békét hirdetek nektek, azt a békét, melyet angyal hirdetett » és Krisztus hozott, azt a békét, melyet a világ nem adhat meg, azt a békét, melyért királyok koronájukat és gazdagok kincseiket elhagyták, hogy a nélkülözésben és lemondásban megtalálhassák azt a legnagyobb boldogságot — a krisztusi békét ! Békét akarok hozni mindnyájatoknak ! Békét a társadalom egyes osztályainak ! Békét a faluba, békét a családba, békét a szivekbe ! És ha ezt a békét harcok árán kellene is megszereznem és ha szivem elvéreznék is a békemunkában, amig élek : kérésem, imám és vágyam lesz : Pax vobis — béke veletek ! És ebben a békemunkában legyetek segítségemre Ti az ifjúság nevelői ! Ne érjétek be azzal, hogy a tudomány egy bizonyos mennyiségét a gondjaitokra bízott ifjúsággal közöljétek, hanem neveljetek békés lelkeket ! Lelkeket, melyekben derű és harmonia honol ! Lelkeket, melyek erősek — hogy az anyag fölé emelkedhessenek és az élet küzdelmeiben a krisztusi békét megőrizhessék ; Ha egy Praxiteles művészetét bámuljuk, ki az élettelen márványtömbből a megszólalásig hű ember-alakokat tudott faragni, mennyivel méltóbb a bámulatra a művészete, ki az emberi lélekből Isten képét és hasonlatosságát tudja kidomborítani ! Ezért kérlek Titeket nevelők, tanárok és tanítók, folytassátok nemes munkátokat lankadatlan buzgósággal, ideális lendülettel, nem mint mesterséget, hanem, mint művészetet és az isteni ihlet könnyűvé fogja tenni a mindennapi munka nehéz feladatát. És Ti mindnyájan: nagyok és kicsinyek, boldogok'és szenvedők, kiket az isteni gondviselés főpásztori gondjaimra bízott ! higyjétek el, hogy én is, mint a napkeleti bölcsek, kiknek ünnepén foglalom el egyházmegyém kormányzatát — távol keletről jövet három ajándékot hozok nektek: — aranyat: — szeretetet irántatok, mely tiszta, mint a szinarany ; — tömjént: — az imádság tömjénét, melyet a Ti üdvösségtekért szünet nélkül az Éghez fogok küldeni; és mirhát — midőn kész vagyok a csalódások és szenvedések keserűségét is szó nélkül értetek elviselni.
