Püspöki körlevelek 1912 (Szombathely, 1913)

6 — lósitott egyházközség lelkészének helyi javadalmazásával, mert ez egyértelmű lenne azzal,, hogy az uj lelkészi állás helyi javadalma is egész összegében a konguaalapot terheli. Ezért önállósítás esetében a volt anyaegyház lelkészének jövedelmi veszteségéért leg­­föllebb 400 K kongruakiegészitésre lehet igénye, vagyis, amennyiben az uj állás kon­­gruaszükséglete 800 K úgy a két lelkészi állás együtt csak 1200 K uj kongruakiegé­­szitéssel terhelheti a kongrua-alapot. IV. Abban az esetben, ha az önállósítás után a lelkészség jövedelmében csök­kenés állana be, a jelentkező hiányt az egyházközség maga tartozik viselni s amennyi­ben ezt nem tenné, úgy a vallás és közoktatásügyi miniszter az 1898. évi XIV. t.-c. 15. §-ának 2-ik bekezdése értelmében az egyházmegyei főhatóságot a lelkészség meg­szüntetésére hivathatja föl. Az önállósított egyházközségben netán utóbb fölállítandó segédlelkészi állás jö­vedelmi kiegészítése címén a kongruaalapra uj teher nem hárítható. V. Mivel az önállósítás szükségességének vizsgálatánál az a körülmény is figye­lembe veendő, hogy milyen távol van az önállósítani szándékolt egyházközség az anya­egyháztól és nem volna-e esetleg célszerűbben egy más plébániához csatolható : az önállósítás bejelentésével egyidejűleg kimutatandó az egyházközségnek eddigi anyaegyházától, valamint a szomszédes plébániáktól való távolsága ; azonkívül a helyi és környékbeli vallási és nemzetiségi viszonyok rövid ismertetése is adandó. VI. Csak az olyan önállósítás iránti előterjesztések vétetnek tárgyalás alá, me­lyek az illetékes egyházmegyei főhatóság utján terjesztettek elő. 3025. sz. Euchariszti­kus kongresz­­szus Bécsben és Czelldö­­mtflkön. A szentségi Üdvözítő egyre több szivet vonz magához; az a tűz melyet azért hozott le a földre, hogy itt közöttünk gyújtson és égjen, egyre több szivet melegít és olvaszt fel a hitközönyösségből és sarkal igazi keresztény, krisztusi életre ; a hitélet föllendülésén, a társadalom megújhodásán mindegyre jobban láthatjuk, hogy az Ur velünk van ; hogy az ő szent szive itt él, itt imádkozik, itt ég és munkálkodik a lel­kek üdvéért közöttünk s azért ott lüktet milliók szivében — lelkében ; mint pásztor irányit, mint Mester alakit, mint Király kormányoz itt is — a legméltóságosabb Oltá­­riszentségben ! A Szentségi Üdvözítő ez egyre fokozódó tiszteletéhez és e nagy Szentség hatal­mának kifejtéséhez és erejének ilyetén megnyilatkozásához a mindennapi és gyakori szent áldozás terjedésén kívül kétségtelenül nagyban hozzájárulnak a legszentebb Eucharistia tiszteletére évenkint rendezett világkongresszusok és egyházmegyénkint mind sűrűbben megtartatni szokott eucharistikus értekezletek és ünnepségek. A nemzetközi eucharisztikus kongresszus a folyó évben hozzánk igen közel, Wien­­ben, fog megtartatni, szeptember hó 10—15 napjain. Az illetékes körök és a szentségi társulatok részéről már nagyban folynak az előkészületek, hogy e kongresszus is — miként az előzők — minél impozánsabb megnyilatkozása legyen milliók hitének és a legméltóságosabb Oltáriszentség tiszteletének; újabb térhódítása legyen a Szentségi Jézus szeretetének, hatalmának, mindenre kiterjedő alakitó erejének a lelkekben! Készülünk mi magyar katholikusok is e gyűlésre, hogy számunkhoz, a legméltóságosabb Oltári­szentség iránt őseinktől öröklött mély s eleven hitünkhöz és a legszentebb Szívből reánk kiáradt kegyelmekért tartozó hálánkhoz méltóan legyünk a wieni kongresszuson képviselve és kivegyük részünket az ott folyó nagy munkából és e munka áldásaiból

Next

/
Thumbnails
Contents