Püspöki körlevelek 1910 (Szombathely, 1911)
_L Ottó kivételével, aki korhiány miatt nem volt ordinálható — föntnevezetteket áldozópapokká szenteltem s a szokott vizsgálat után egyházmegyém területére közönséges lelki joghatósággal őket felruháztam. Püspöki papnevelő intézetem növendékei közé Baranyai) József, Bénién András, Borsódy József, Deli István, Essö László, Fischl Ferenc, Juhász Mihály, Kiss József, Köhler Béla, Lejkó István, Márkus Imre, Pórits István érettségi vizsgálatot tett növendékeket az I. év folyamra fölvettem. A magyar püspöki kar mult évi november hó 17-én tartott tanácskozmányában azt a határozatot hozta, hogy a Népnevelő kibővítésével kapcsolatosan a portóköltségek egyházmegyénkint nevezett lapnak megtéríttetnek. Mivel a Szent István Társulat Igazgatósága arról értesít, hogy a jelentékenyen megnagyobbított terjedelemben megjelenő Népnevelőt az egyházmegyém területén levő kath. iskolák egy-egy példányban ingyen kapják s egy példány portóköltsége 1 kor. 04 fillért tesz ki : felhívom Kedveltségteket, hogy ezen összeget iskolánkint f. július hó végéig az iskola pénztárából hozzám fölterjesszék s ezen összeget további intézkedésig az évi iskolai költségvetésekbe is fölvegyék. 3297. sz. »Népnevelő« portóköltségei megküldendők. A m. kir. vallás és közokt. Minisztertől. 61956 szám. Az 1907. évi 27. t.-c. igio. évi október hó i-ével egész terjedelmében hatályba lép s igy azon időtől az elemi népiskolai tanítói állásokon csak az 1868. évi 38, t. c. 138. §-a szerint képesített és csak rendes tanitók működhetnek s e szerint a képesítéssel nem biró, vagy nem szabályszerűen képesített tanitók, a jelzett időtől kezdve a tanitói pályán nem maradhatnak meg. Szigorúan véve tehát ezek a tanitók a folyó évi október i-től kezdve a tanitói pályáról letiltandók volnának anélkül, hogy az orsz. tanitói nyugdíjintézetbe esetleg történt felvételükkel kilátásba helyezett nyugdíjban részesittetnének, mert az 1875. évi 32. t.-c. 2. §-a értelmében nyugdíjban is csak az 1868. évi 38 t.-c. 133 §-ában előirt, szabályszerű képesítéssel biró azok a tanitók részesithetők, akik a népoktatási törvény rendelkezései értelmében jogszerinti tanítókként működnek. Ilyenekül pedig a képesités nélküli, avagy a nem szabályszerűen képesített tanitók nem tekinthetők s igy az orsz. tanitói nyugdíjalapból szigorúan véve nyugdíjra nem is tarthatnak igényt. Minthogy azonban ezeknek a tanítóknak egyes része az orsz. tanitói nyugdíjintézetbe — bár nem jogszerűen — felvétetett: erre való tekintettel méltányosságból nem zárkózom el az elől, hogy ezek a nyugdíjintézetbe már felvett képesítetlen, vagy nem szabályszerűen képesített tanitók amennyiben a többi törvénybeli kellékeknek megfelelnek — az 1893. évi 26. t.-c. alapján igényelhető minimális javadalom után megállapítandó nyugdíj mellett távolittassanak el a tanitói pályáról. Erre való tekintettel tisztelettel felkérem a főt. főhatóságot, hogy a főhatósága alá tartozó mindazokat a tanítókat, akik a törvényszerű (1868. 38. 133. §) tanitói képesítéssel nem birnak, de az orsz. tanitói nyugdíjintézetbe (esetleg az 1877. évi 5716) V. M. sz. körrendelet alapján felvétettek, továbbá azokat a nyugdíjintézetbe szintén felvett tanítókat, akik annak idején egyházi (fő)hatóságuktól nem szabályszerű, többnyire csak gyakorlati tanítási képességről tanúskodó képesítő bizonyítványt nyertek, soronkivül utasítani méltóztassék, hogy nyugdíjaztatásuk iránti szabályszerűen (a tanké-3298. sz. ; Képesítés nélküli tanitók nyugdíjaztatása tárgyában min. rendelet. i L í ) l 1 T
