Püspöki körlevelek 1910 (Szombathely, 1911)
Mindazon községi és hitfelekezeti elemi népiskolánál, amely a jelen törvény alapján nyer állami segélyt, tekintet nélkül arra, hogy az államsegély mily címen adatik (5. §.), az 1907. évi XXVII. t.-c. azon rendelkezései érvényesülnek, melyek a tanítói fizetéskiegészités címén nyújtott államsegély feltételeit és törvényes követelményeit állapítják meg. Jelesül a jelen törvény alapján kért államsegély megadása, megtagadása vagy megvonása tekintetében is, tekintet nélkül arra, hogy az államsegély a tanitói illetmények kiegészítésére, vagy az iskola dologi szükségleteinek fedezésére szolgál (5. §.), az idézett törvénycikknek azon rendelkezései alkalmazandók, melyek a tanitói fizekiegészités címén kért állami segély megadására, megtagadására és megvonására vonatkoznak ; különösen kiemelvén, hogy az idézett törvény 12. §-ában foglalt rendelkezés értelmében olyan községnek folyamodványa, mely az 1868 : XXXVIII. t.-c. 35. §-a által engedélyezett 5% iskolai adót ki nem vetette, vagy ki nem merítette, továbbá azon hitfelekezetnek folyamodványa, amelynek tagjai a hitfelekezeti iskola fentartására legalább is állami adójuk 5°/o*ával felérő hozzájárulást nem fordítanak, tárgyalás alá nem vehető. A törvény ezen föltételének eleget tesz az a község, illetve hitközség is, amely az iskolai pótadót nem veti ki külön, hanem a községi, illetve egyházi adóba beszámítva, ha igazolni tudja, hogy községi, illetve egyházi adóból legalább annyit fordít iskolájának fentartására, amennyi a községi, illetve hitközségi tagok egyenes állami adója 5%-ának megfelel. 5- §• Azon tan- és felvételi dijakra, nézve, amelyek eddig a tanitói javadalom kiegészítésére fordittattak, a jelen törvény értelmében járó kárpótlás kiutalványozása, az 1907. évi XXVII. t.-c. alapján adandó fizetéskiegészitéssel együtt, illetőleg annak módjára, az idézett törvény 31. §-a szerint történik. E kárpótlás mérvének megállapitásánál a tanítóknak a a szabályszerű javadalmi jegyzőkönyvben és dijlevélben biztosított azon javadalma szolgál alapul, mely őt az országos tanitói nyugdíjintézettől nyerendő nyugdíjra jogosítja. Azon tan- és felvételi dijak kárpótlásául pedig, amelyek nem tartoznak a tanitói javadalomhoz, — ugyancsak évi államsegélyként — az az összeg jár, amely megfelel az illető iskola 1905/906., 1906/907. és 1907/908. tanévi költségvetésében ilyen dijak címén bevételként előirányzott összegek egy évi átlagának. A megállapítást a törvényhatósági közigazgatási bizottság eszközli és előterjesztésére a kárpótlás címén adandó államsegély összegét a vallás- és közoktatásügyi miniszter az illető iskolaszékének folyósítja. A kárpótlás címén szabályszerűen megállapított összeg többé változás alá nem eshetik. Az eljárás módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter és pedig a hitfelekezeti iskolákat érintőleg az egyházi főhatóságok meghallgatása után rendeletileg állapítja meg. A tandij-kárpótlás iránti államsegélykérvények az ískolafentartók által legkésőbb 1910. szeptember hó 30-ig nyújtandók be az illetékes közigazgatási bizottságnál. Azok az Ískolafentartók, akik e határidőig államsegély iránti kérvényüket be nem nyújtották, elvesztik az állami kárpótláshoz való igényüket.