Püspöki körlevelek 1910 (Szombathely, 1911)

az 1868. XXXVIII. t.-c. I. §-a alapján nyilvános iskolába járásra kell kötelezni, kivéve ha a szülő vagy gyám az 1868. XXXVIII. t.-c. 6. §-ában biztosított jogára hivatkozással ragaszkodik a tankötelesnek házi- vagy magánintézeti tanításához. Ezekről a tankötelesekről a tanító szigorúan bizalmas feljegyzést készit, feltüntetve a kiszabott iskolai fenyítés végrehajtásának hatását is. A bíróság vagy más hatóság megkeresésére alkalmazott iskolai fenyítéket, vagy a most említett feljegyzéseket a növendék bizonyítványában feltüntetni nem szabad.

II.

A Bn. rendelkezései értelmében az erkölcsi romlás veszélyének kitett vagy züllésnek indult gyermekekkel és fiatalkorúakkal szemben az erkölcsi megmentés és a nevelés szempontjait kell érvényre emelni, hogy az ily gyermekekben és fiatalkorúakban rejlő társadalmi veszély már keletkezésében, elfojtassék és az abból eredhető társadalmi baj megelőztessék.

Minthogy ezen a téren a bíróságok és a rendőri hatóságok magukban kellő eredményt elérni már csak azért sem képesek, mert számukra csak akkor nyílik alkalom fiatalkorúval foglalkozásra, amikor már valamely büntetendő cselekmény elkövetése a nagyobbfoku erkölcsi veszélyt bizonyítja és minthogy a Bn. 15. és 16. §-ában az iskolai fenyítéknek, mint a gyermek és a fiatalkorú erkölcsi megmentése érdekében fontos intézkedésnek megállapításával maga a törvény ráutal arra, hogy az érintett célt előmozdítani az iskolai hatóságoknak is kötelessége : ennélfogva az iskolai hatóságoknak és a tanítóknak törvényszabta és nemes hivatásukból eredő feladata közreműködni abban, hogy a környezetükben erkölcsi romlás veszélyének kitett, vagy züllésnek indult gyermekek és fiatalkorúak a becsületes munkás társadalom javára megmentessenek.

Különösen a tanítónak van legtöbb alkalma növendékei erkölcsi állapotának és

Különösen a tanítónak van legtöbb alkalma növendékei erkölcsi állapotának és fejlődésének megfigyelésére, mert azoknak magaviseletét és életviszonyait nemcsak az iskolában, hanem lehetőség szerint az iskolán kívül is figyelemmel kell kisérnie s szükség esetében a tanulók szüleivel közvetlenül is kell érintkeznie és igy ő még idejekorán észreveheti a veszélyt, amely növendékének erkölcsi fejlődését fenyegeti.

Az ily veszély a legkülönbözőbb tünetekben jelentkezhetik s legszembeszökőbb alakjában a tiltott cselekményekre hajló vagy erre felhasznált, iskolakerülő vagy alkoholista növendékeknél, a prostituált kis leánynál, a testi sértés nyomait magán hordó (martyr), testi munkával túlterhelt, testileg degenerált, vagy egyébként abnormális gyermekeknél nyilvánul meg.

A különböző alakban jelentkező veszély okai számtalan tényezőre vezethetők ugyan vissza, de legtöbbnyire a környezet az, amelyből a gyermek vagy a fiatalkorú erkölcsi fejlődésére legkárosabb befolyások eredhetnek. Mihelyt tehát a veszély tünete jelentkezik, első sorban a környezetet kell megvizsgálni, amelyben a veszélyeztetett gyermek vagy fiatalkorú él.

Itt különösen szem előtt kell tartani a következőket:

A) Ha a szülők önhibájukon kivül, például betegség vagy foglalkozás hiánya miatt időlegesen nyomorognak, és ebből kifolyólag nem teljesíthetik nevelési és felügye-