Püspöki körlevelek 1908 (Szombathely, 1909)

3. Ha ezelőtt valamely plébános meg nem határozott papnak adott az esketésre megbízást (ilyenformái): megbízom azt, akit a házasulandók fölkérnek), ez a felhatalmazás, bár törvénytelen, de mégis érvényes volt. Ezen kivül megbízást adhatott a plébános, vagy a püspök arra is, hogy az illető a plébánia, vagy az egyházmegye területén kivül is érvényesen eskethessen. A Decretum VI. fejezete értelmében az ily határozatlan megbízás érvényesnek nem tekinthető, mert ezentúl csak bizonyos meghatározott papot lehet esketésre felhatalmazni.

X Ugyanazon fejezet értelmében a plébános csak a saját plébániája területén történő esketésre adhat megbízást. A plébánia területén kivül senkit sem delegálhat; ellenben minden plébános a saját plébániájában érvényesen eskethet nemcsak plebániabelieket, hanem idegeneket is, amennyiben' az uj rendelet szerint csak engedélyre, nem pedig delegálásra van szükség ahhoz, hogy valamely plébánia hívei idegen plébániában érvényes és törvényes házasságot kössenek.

Hogy pedig a házasságok érvényessége a szükséges felhatalmazás hiánya miatt esetleg kétessé ne váljék, a legszigorúbban meghagyom a plébános és plébánoshelyettes uraknak, hogy amennyiben a segédlelkészeket helyettesítéssel megbízzák, akár élőszóval, akár írásban, de mindig hatéirozott felhatalmazást adjanak nekik az esketésre. Elrendelem továbbá, hogy, ha a plébános megbízásából a segédlelkész végzi az esketést, a házasultak anyakönyvében e körülményt mindig megjegyezzék, ilyenformán: Eskető lelkész: a plébános megbízásából N. N. segédlelkész.

4. A trienti szent zsinat (sess. XXIV. cap. I. de ref. matr.) értelmében csak a házasulandók egyikének vagy másikának illetékes plébánosa előtt volt eddig érvényes házasság köthető.

Illetékes plébános pedig az volt, akinek plébániájában vagy mindkét jegyes, vagy azoknak legalább egyike egyházjogi értelemben veit lakóhellyel, vagy quasi domiciliummal birt. A kóborlóknak (vagyis lakóhellyel nem bitó egyéneknek) tulajdonképen nem volt illetékes plébánosuk, hanem érvényes és megengedett módon bármely plébános előtt házasságot köthettek az illetékes megyés püspök engedélyével.

, A jövőben pedig a jelen törvény IV. f. 2. §. szerint a házasságkötés érvényességénél legalább, nem jön tekintetbe a lakóhely ugyannyira, hogy a plébános különbség nélkül esketheti meg híveit és azokat, akik plébániájában lakóhelyei nem szereztek.

Másrészt azonban, a plébános csak a maga plébániája területén esketheti meg jogérvényesen saját híveit is, holott azelőtt a trienti zsinat szerint idegen plébániában, vagy egyházul gyében is megeskethette őket. Most ha másutt akarja híveit megesketni, e ténykedés érvényességéhez az ott illetékes plébános felhatalmazása szükséges.

Az eddigi törvényes gyakorlat szerint a házasság érvényességéhez elegendő volt az illetékes plébánosnak, mint hivatalos egyházi tanúnak két más tanúval való együttes és legalább erkölcsi jelenléte. De nem volt szükséges, hogy a plébánost külön hívják, megkérjék az esketésre. És igy érvényes volt a házasság akikor Is, ha az illetékes plébános esTa két" tanú akár esetleg, akár csel, fenyegetés, vagy kényszer folytán voltak jelen a házasságnál.

Most a IV. fej. 3. §. értelmében megkivántatik, hogy a plébánost formaliter hívják és kérjék a felek az esketésre és hogy igy a plébános jelenléte ne pusztán szenvedőleges, hanem acliv legyen. Ha erővel, vagy fenyegetéssel bírnák reá a plébánost az esketésre, az uj törvény értelmében az ilyen házasság semmis, érvénytelen lenne.

£ Éppug y érvénytelen volna a nyilvánosan és névszerint kiközösített, vagy hivatalától felfüggesztett plébános előtt kötött házasság is.

5. Hogy valamely plébános megengedett módon (licite et valide) eskethessen, a trienti zsinat értelmében szükséges volt domicilium, vagy quasi domicilium révén nyert illetékesség.

Az uj törvény (V. f. 2. §.) értelmében törvényes esketésre jogosult a plébános akkor, ha a házasulandók egyike plébániájában állandó lakással bir, vagy egy hónapon át ott tartózkodik.