Püspöki körlevelek 1906 (Szombathely, 1907)
»Kegyelem nektek és békesség. Hálát adunk Istennek mindenkor mindnyájatokért megemlékezvén rólatok imádságainkban szüntelen, elménkben forgatván a ti hitetek munkáját, a fáradságot, szeretetet és tűrő reménységteket a mi Urunk Jézus Krisztusban a mi Istenünk és Atyánk előtt1). Szent Pál apostolnak e szavaival főpásztori szeretettel üdvözlöm Nt. Papságomat az újévnek hajnalán hálát adva Istennek, mivel ismerem azon jó cselekedeteket, melyeket a hitben és hitből élve végrehajtottak a felebaráti szeretetet, mely a lelkek üdvének munkájában lelkesítve Nt. papságomat minden nehézség és fáradság leküzdésére és elviselésére buzdította és ápolta* keblükben azt az édes reményt, hogy kitartó lelkipásztori munkásságuk által ugy-tínaguknak, mint híveiknek számára előkészítik azt a boldogságot, mely a mi Urunk Jézus Krisztusban vagyon, miután nincs másban üdvösség mert nem js adatott más név az ég alatt az embernek, melyben nekünk üdvözülnünk kellene.2) Minden erőnket arra kell fordítanunk, minden törekvésünket arra kell irányítanunk, hogy Krisztus igazságát szem előtt tartva, mekt ez a világ világossága ; Krisztus szellemét magunkra öltve, mert ez óv meg egyedütf a világ kárhozatos szellemétől iparkodjunk az üdvösség munkáját teljesíteni, hogy ránk bízott lelkek örök boldogságát minél hathatósabb módon előmozdítsuk. Annál is inkább, mert ezen munkásságunk eszközli ama lelki megújulást, mely alapja, egyedüli alapja a hívek ideiglenes boldogulásának is ; mivel igazi földi jólét és boldogság nem fejlődhetik más alapon, mint amely teljes összhangzásban van Krisztusnak, a világ Megváltójának munkája által létesített hiterkölcsi alappal. Ezt hangsúlyozni annál inkább is óhajtom, mert ma lehetetlen észre nem vennünk azon törekvéseket, melyek egy általános földi jólét biztosítása érdekében léptennyomon felmerülnek. Értem itt különösen a népjólét biztosítása érdekében megindult nagyobb arányú mozgalmakat, melyek elől elzárkóznunk nem lehet; sőt minden erőnkből arra kell törekednünk, hogy az isteni és emberi törvények határai között ezen mozgalmak irányításában a lehetőséghez képest — soha sem feledkezve meg a papi hivatás méltósága parancsolta magatartásról — a magunk részét kivegyük. Ugyanis nem ismeretlen Nt. Papságom előtt, hogy dicsőségesen uralkodó szts. atyánk, X. Pius pápa a kath. köztevékenységről irt és 1905. évi jun. hó 11-én kibocsátott I. sz. Újévi üdvözlet a Papsághoz. ’) I. Thessalomk. I; 2—3. s) Ap. csel. 4, 12. I.
