Püspöki körlevelek 1905 (Szombathely, 1906)
— 3 — ható, hogy bár a törvény nem zárta is ki lehetőségét annak, hogy a tanítói fizetés egy részét földbirtok jövedelme képezhesse, de mert ezen járulékok a tanitó okmányszerüleg megállapított és nyugdijintézeti jogviszonya szempontjából is irányadó összfizetésének ép olyan hullámzás alá nem eshető részét kell, hogy képezzék, mint a készpénzbeli járulék, gondoskodott egyfelől arról, hogy a fizetésbe a földbirtoknak csupán tiszta jövedelme számittassék és megállapitotta másfelől nagyon helyesen azt is, hogy ennek mérve önkényüleg meg nem változtatható. Ugyanezen elvnek szerez azután teljes erélylyel érvényt az 1893. évi XXVI. t. ez. 10. §-a amidőn elrendeli, hogy »a tanítói fizetések eddig megállapított és az iskola fentartók által saját anyagi forrásaikból kiszolgáltatott mennyisége továbbra is csonkitatlanul kiszolgáltatandó.« Kétségtelenül következik tehát a mondottakból, hogy a tanítói javadalmi földekre kivetett vizszabályozási járulékok viselése körül felmerült vitás kérdéseknél a fent megjelelt törvényrendelkezések nemcsak figyelmen kívül nem hagyhatók, de egyenesen szem előtt tartandók s hogy azoknak hplyes értelmezése szerint ezen költségek a tanitó szahályszerüleg megállapított javadalmát nem csökkenthetik! A vitás kérdés eldöntésénél ekként megállapítva levő tanitói javadalom az irányadó, mert a leszállítás tilalmával szemben a tanitónak többletre való igényjogosultsága biztositva nincs. Vagyis, ha a vizszabályozás folytán a tanitók javadalmát képező földek hozadéka oly mérvű többletet ér el, hogy eredetileg megállapított tanitói fizetés mennyisége a jelzett költségeken felül is érintetlenül marad: a föld tulajdonosát viszkereseti jog illeti meg ezen költségek erejéig. Jóllehet a mondottakban a felmerülő vitás kérdések eldöntéséhez kellő támpontot nyújtottam az e czimen felmerülő igénykereseteknek lehetőleg elejét veendő ; Arra bátorkodom a főtiszt, főhatóságot tiszteletteljesen felkérni, méltóztassék saját nagybecsű hatáskörében is odahatni, hogy a változtatás alá kerülő tanitói javadaimi jegyzőkönyvben, dijlevelekben a vizszabályozási járulék visszatérítésén kötelezettsége már eleve szabályoztassék. — Budapest, 1905. márczius 7-én. Berzeviczy Albert. Ezen rendelet kapcsán felhívom az iskolaszékek t. Elnökeit, hogy ott, hol a tanitói javadalomhoz ártéri földek tartoznak, a vizszabályozási járulék viselésének kötelezettségét e rendeletben megállapított elvek szerint a kiállítandó dijlevelekben és javadalmi jegyzőkönyvekben előre szabályozzák, nehogy ebbeli mulasztások által később költséges perekre szolgáltassanak alkalmat. A Nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter f. évi febr. hó 13-án 1728. sz. 497. sz. a. kelt és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási bizottságához intézett ingatlan után rendeletében elvi jelentőségű határozatképpen kimondotta, hogy »a követett állandó gya- hívek* is korlat szerint a róm. kath. hívők birtokaik után a szabályszerűen kirótt hitfelekezeti^iskolai egyházi és iskolaadóval, még ha helyben nem laknak is, megterhelhetők.« adót fizetni. Az iskolaszéki egyházi elnökök részéről követendő eljárás végett a tanitók fizeté-i72g. sz. sének kiegészítésére kiutalt államsegély kifizetése iránt a királyi adóhivatalokhoz inté- tanítói állam-Ö , J segélyek utalzendő kísérő íratok bélyegmentessége tárgyában kiadott miniszteri rendeletet közlöm. ványozása il-
