Püspöki körlevelek 1904 (Szombathely, 1905)
- 4 — széktől nyert felhatalmazásom erejénél fogva pápai áldásban részesíthessem a templomszentelésre összcsereglett híveimet, kik ha előzőleg szent gyónást és áldozást végeztek s az egyház szándékéira 5 Miatyánkot és Üdvözlégy Máriáit imádkoznak, teljes búcsút fognak nyerni. Egyben megragadom ezen ünnepélyes alkalmat, hogy már most hálás köszönetemet fejezzem ki méltóságos és főtisztelendő gróf Széchenyi Miklós győri megyés és Kutrovácz Ernő félsz. Püspök Uraknak, kik a templomfelszentelés magasztos szertartásainak végzésében velem közreműködve résztvenni kegyeskednek. Mélyen érzett köszönetemet fejezem ki a magas kormánynak, hogy ezen díszes templom stilszerü helyreállítását az által, kogy a költségek nagy részét az országos egyházi műemlékalapból utalványozni méltóztatott, lehetővé tette; és a műemlékek országos bizottságának, hogy szakszerű vezetése, odaadó érdeklődése által ez Európaszerte hires templomot, egyházmegyém templomainak remekét régi fényébe visszaállította. Köszönetemet annál szívesebben is fejezem ki; mert ezen hatalmas és történelmi emlékmű helyreállítása által a mai, hitben oly közönyös világ szemei elé mintegy oda varázsolta a sokszor oly méltatlanul jellemzett középkornak lángoló lelkesedését a hit iránt, mely keresztény őseinket ily remekmű létesítésére buzdította, amelynek bámulatára nemcsak óhazánkból, hanem még a külföldről is sokan ide sietnek egyházmegyémbe s nem is !fc alálkozik idegen, ki, ha néhány napot itt időzik, fel ne keresné és meg ne csodálná azt a templomot, melynek műleírásával tudósok, müértők a legnagyobb és legpontosabb részletezéssel foglalkoztak a múltban s fognak foglalkozni a jövőben is ; mert tudvalevő dolog, hogy különösen a templom főkapuja páratlanul álló remeke a középkori műépítészeinek. Szives köszönettel kell itt megemlékeznem újra különösen méltóságos és főtisztelendő gróf Széchenyi Miklós győri püspök úrról, ki még mint jaáki apát 1897. évtől 20 évre felajánlott évi ezer koronával járult a helyreállítási költségek fedezéséhez. Hálás kegyelettel emelem ki továbbá Istenben bold. Stegmüller János volt jaáki apátot, ki végrendeletileg 24,000 koronát hagyományozott a templom helyreállításának czéljaira. Szívből fakadó köszönetét mondok nemes Vasvármegye hatóságának, mely a gyűjtésekből keletkezett és 50,000 koronát kitett helyreállítási alapot kezeltetni szíveskedett. Végül főpásztori köszönetemet fejezem ki a jelenlegi Apát ur, Kollányi Ferencz Ő Nagyságának, kinek fáradozásai, buzgó törekvései, éber figyelme, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a templom helyreállítási munkálatai mielőbb befejezést nyerjenek és az magasztos rendeltetésének átadható legyen. És most, midőn teljes díszében áll a nagyszerű templom; midőn újjáalakítva hirdeti az egyház szeretetét a művészet remekei iránt, melyekben a kövek szólalnak meg, hogy hirdessék Isten dicsőségét és szeplőtelen jegyesének, az Egyháznak azon magasztos törekvését, hogy a művészeteket egy fenséges gondolatnak, az isteni tiszteletnek szolgálatába szegődtesse: Istenhez szálljon fel főpásztori imám, hogy áldja meg e templomot, melynek falai közül hét század óta hangzott az ő dicsérete és ha most felhangzik abban a »Gloria in excelsis« dicsőítő szent dala, visszhangozzék az abban századok hosszú során át és e fenséges ének zenghessen egykor ajkainkon az égben is örömmel: Gloria in excelsis Deo i Kelt Szombathelyen, 1904. szept. i én. Vilmos s. k., püspök.
