Püspöki körlevelek 1903 (Szombathely, 1904)
a közigazgatási bizottságok felhivták-e az illető iskolaszékeket és felekezeti iskolai hatóságokat a tanitók második korpótlékának biztosítása iránt és hogy az egyes iskolafentartók mily mértékben képesek ezen korpótlékok viselésére. Szükségesnek tartom ennélfogva pótlólag figyelmeztetni a közig, bizottságot, hogy a jelzett iskolai tanitók második ötödéves pótlékának biztosítása iránt az emlitett utasitás 24. §-ának 3-ik bekezdése értelmében az illető iskolaszékeket és felekezeti iskolai hatóságokat szabályszerűen és sürgősen hívja fel és utasitsa őket amennyiben az iskolafentartók a tanitók második korpótlékát sem egészben, sem pedig részben fedezni nem volnának képesek megfelelő államsegélyért a közigazgatási bizottság utján hozzám folyamodjanak. Az iskolafentartó szegénysége természetesen helyhatóságilag igazolandó. Azon tanitókat érintőleg, kik már az első évötödes pótlék fejében államsegélyt nyertek, ha annak kiutalványozása óta állandóan ugyanazon iskolánál működnek a 2-ik korpótlék czimén államsegélyért benyújtott kérvény ide fel nem terjesztendő, hanem csupán a mellékelt kimutatásban tüntetendők fel a szükséges adatok, ezen kimutatások pedig legkésőbb f. évi julius hó végéig mutatandók be nálam. A többi kérvény külön külön jelentés kíséretében terjesztendő fel. — Budapesten, 1903. évi jun. g-én. A miniszter meghagyásából: Molnár, miniszteri tanácsos, ein. titkár. F. évi V. sz. körlevelemben behatóan ismertettem a m. kir. vall. és közokt. miniszternek az alkoholizmus veszélyeiről szóló körrendeletét, melyet most egész terjedelmében közlöm nt. papságommal, hogy azt ismerjék és ismertessék. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter f. é. április hó 24-én, 1^25/1903. ein. sz. a. kelt és valamennyi középiskolai kir. főigazgatóhoz, valamennyi kir. tanfelügyelőhöz, a felső keresk. iskolai kir. főigazgatóhoz, a felsőbb leányiskolák miniszteri biztosához és a kereskedő- és iparos-tanoncz iskolák főigazgatójához intézett rendeletének másolata': Az alkoholizmus népünk között is egyre nagyobb mértékben terjed és a hol megjelenik, mindenütt nyomon követi elválaszthatatlan szövetséges társa, a nyomor : a lelki és testi elzüllés, a munkakedvnek, — a munkabírásnak — és a keresetképességnek csökkenése, az állami lét- és a társadalmi rend szilárd alapjait képező családi élet legszentebb kötelékeinek meglazulása, a hit-élet aláhanyatlása : egy szóval az erkölcsi és anyagi pusztulás. A népünket pusztító eme veszedelemmel szemben az erkölcsi élet irányításának egyik legfontosabb és legjótékonyabb hatású tényezője az iskola sem maradhat tétlenül. Jól tudom ugyan, hogy az iskola egymagában gyenge arra, hogy ily rettenetes ellenséggel megküzdjön, de bízom a társadalom támogatásában s meg vagyok róla győződve, hogy úgy, mint a müveit világ több államában, nálunk is, az egyesült, a nemes czélban összeforrott kitartó erőfeszítést áldás fogja kisérni. Hogy az iskola is kivehesse a maga részét az alkoholizmus ellen folytatott küzdelemből, további eljárás végett és Czimnek jövőben való szigorú miheztartásául ezennel elrendelem, hogy a legmesszebbmenőleg gondoskodjék a Czim arról, miszerint az ellenőrzésére bízott és a fenhatósága alá rendelt tanintézetek minden osztályában az illető osztály tantervéhez illeszkedve és növendékeinek értelmi fejlettségi fokához mérten, az olvasókönyvhöz kapcsolódva, vagy az egészségtan és az embertan tanítása fonalán, az alkoholizmus nyomán jelentkező anyagi és erkölcsi veszedelmek és a nemzet jólétét aláaknázó pusztítások az egészségügy, a köz-erkölcs és a közgazdaság szempont— 5 — 1995. sz. Miniszteri rendelet az alkoholizmus terjedésének meggátlása tárgyában.
