Püspöki körlevelek 1903 (Szombathely, 1904)
IV. Krisztusban kedves Híveinknek üdvöt és áldást az Urban! A »Bölcsesség« könyve adja ajkaimra e fohászt: »Atyáim Istene és irgalmasság Ura! ki mindeneket a te igéddel teremtettél, add nekem a te székednél álló bölcseséget és ne taszíts ki engem szolgáid közül; küldd el azt a te szent egedből, hogy velem legyen és velem munkálkodjék, hogy tudjam mi kedves nálad!« — Leborulok a legméltóságosabb Oltáriszentségben jelen levő Ur Jézus előtt és szentséges szent Szivének szeretetére kérem Öt: Áraszd ki, édes Jézusom, az én híveimre isteni bölcseségedet, amelynek világánál kutassák és meggyőződjenek arról, mily hasznos és áldásos a böjtölés ; hogy attól ne idegenkedjenek, inkább teljes készséggel használják fel azt mentőeszközül lelkűk nemesítésére, tökéletesítésére és üdvözlésére! Add nekik isteni bölcségedet, hogy belássák, miszerint az erények gyakorlásában nem edződött »test romlandó és elneheziti a lelket« ; mig a megtartóztatás és a böjtölés terheit megszokott test engedelmeskedik a léleknek és megfékezvén érzékeit és szenvedélyeit, résztvesz az önmegtartóztatásban, segíti a lelket czéljának elérésében, Istenhez való felemelkedésében ! Nagy gyöngesége az az embernek, ha testi vágyait, szenvedélyeit vakon követi. A test önző, zsarnok, kényelemszeretö és, ha a vezetés szerepét átveheti, elnyomja a lelket; lábbal tiporja ennek jogait; elüti ezt czéljától; pedig ennek elérése mindnyájunknak főtörekvése kell, hogy legyen. A test önző, zsarnok, kényelemszerető; igyekszik a dolgot úgy feltüntetni, mintha a megtartóztatás és böjt az egészségre hátrányos lenne; mintha a test erejében tetemesen vesztene az által, hogy a néhány böjti napon a huseledelektől tartózkodik — és mindjárt kész a következtetéssel, mintha igy elgyöngülten képtelen lenne kötelmei és munkái teljesítésére, avagy mintha ezeket csak nagyobb megerőltetés árán teljesíthetné. Ezenfelül képzeletünkben elénk rajzolja : mily alkalmatlan is az, mikor a böjti napokat folyton számon kell tartanunk; még alkalmatlanabb az, ha a böjti napokon olyanokkal kell közösen étkeznünk, akik az anyaszentegyház törvényeit nem tartják magukra kötelezőknek, vagy akik ezen törvényt elfogadni nem akarják. Ezekkel szemben persze szint kellene vallaniok, ami kellemetlen dolog, mivel esetleg tréfás, kicsinvlő megjegyzéseket, vagy éppen gunvjaikat kellene eltürniök: inkább megalkuszik kényelemszeretetük és az erkölcsi rosszat választja, azaz nem tartja meg a böjt törvényét. Férfiasabb eljárásnak tartom én azt, ha böjtölésünkkel hitünket külsőképpen is megvalljuk; ha nyilvánosan vallomást teszünk arról, hogv mi nem a test kívánságaira 380. sz. A böjt megtartására nézve főpásztori intelem a hívekhez.
