Püspöki körlevelek 1903 (Szombathely, 1904)
4 ng. sz. Kath. Ifjúság egyesületek alakítása ajánltatik. Akié az ifjúság, azé a jövő, tartja a közmondássá vált szálló ige. Nagy fonítos.ságu dolog tehát az ifjúság nevelése; mert amily irányelvek csepegtetvék az ifjú szivébe, oly irányelvek vezetik a férfiú tetteit. Jól átértette és átérezte az anyaszentegyház ez elveket, melyekből kiindulva mindenkor nagy súlyt helyezett a szülői körből az iskolákba kerülő ifjúság valláserkölcsös nevelésére; mert tudatában volt mindenkor annak a nagy feladatnak, mely az emberiség nevelése, vezetése körül isteni parancsból kifolyólag reá ruháztatott. S ha valamikor, úgy napjainkban kiválóan fontos s az egyházat és hazát egyaránt érdeklő magasztos kötelesség az ifjúság nevelése és vezetése abban az irányban, melyet a vallásosságon alapuló erkölcsiség parancsolólag megkövetel; mert a veszélyek, melyek az ifjúságot fenyegetik, nőttön-nőnek; a csábítások, melyek a helyes útról eltéríteni akarják, folyton hízelgőbbek; az ingerek, melyek amúgy is pezsgő vérét még inkább forralják, szünet nélkül nagyobbodnak. Nem kételkedem egy pillanatig sem, hogy Kedveltségiek, kik az élet felszínre merülő eseményeit figyelemmel kisérik, teljesen egyetértenek velem abban, hogy az ifjúság vallás-erkölcsi nevelése, az ifjúságnak a vallásosság és erkölcsiség terén való megtartása első rangú kötelességet ró reánk, kik a lelkipásztorkodás nehéz küzdő terén működűnk. S e kötelesség teljesítése azon ifjakkal szemben, kik az iskolából már kikerültek, különösen életbevágó feladat. Azért meg vagyok győződve, hogy Kedveltségtek éppen úgy, mint az ország nagy részében ez már folyamatban van, teljes erővel párosult lelkesedéssel karolják fel a kath. ifjúsági egyesületek szent ügyét s a mellékelt »Alapszabályok« tanulmányozása s felhasználása után iparkodni fognak azokat a lehetőséghez képest megalakítani. Bárcsak egyetlen egy plébánia se akadna, hol az oly áldásos egyesület meg ne alakíttatnék í Felhívom Nt. Papságomat, hogy a koronákon vegyék fel a megbeszélendő tárgyak közé a kath. ifjúsági egyesületek ügyét; állapítsanak meg egy bizonyos, a plébániák helyi viszonyainak megfelelő tervet, mely szerint azok megalakítását minél könnyebben s egyöntetűen eszközölhetik; s azok megalakításáról tegyenek hozzám felterjesztést. Tájékoztatásul azonban megjegyzem, hogy az alapszabályok szerkesztésénél az azokat megerősítő belügyminisztérium az 5., 14. és 33. §§-ban a következő módosításokat kivánja: 5. §. Az egyesület fővédnöke: a . ... i egyházmegye ez idő szerinti föpásztora, illetve a lcápt. helynök, ha e tisztséget elfogadja. 14. §. A jó hírnevet beszennyező egyetlen nyilvános erkölcstelenség és feslettség elegendő arra, hogy a választmány az illetőt az egyesületből minden ftlebbezés nélkül rögtön kirekeszsze. A 33. §-ból törlendők e szavak: úgyszintén az egyházmegyei hatóság által. 120. sz. A gazdasági ismétlőiskolák újjá szervezése. 66569/1902. szám. —- A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztertől. — Valamennyi főtisztelendő egyházi Főhatóságnak. — A gazdasági ismétlő-iskolák uj szervezete és tantervének kibocsátására vonatkozó körrendeletem egy példányát van szerencsém a szervezet és tanterv két példányával együtt a főtisztelendő egyházi Főhatóságnak tisztelettel oly felkérés mellett megküldeni, hogy a szervezetnek és tantervnek a főtisztelendő egyházi főhatóság fenhatósága alatt álló gazdasági ismétlő iskolákban leendő életbe léptetése iránt saját hatáskörében is lehetőleg intézkedni méltóztassék. Budapest. 1902. szept. hó 24-én. Wlassics Gyula s. k.
