Püspöki körlevelek 1902 (Szombathely, 1903)
1 álló okok nélkül; s hogy a napisajtó, nyilvános gyűlések és szinielőadások által egyenlő' módon készíttetett elő az üldözés; hogy a rágalom és népizgatás egyenlő fegyverei használtattak: mindez elárulja, hogy azonosak voltak a szándékok és ugyanaz a jelszó, mely egy vezető központhói kiadatott. Ez az epizód különben egészen beleillik abba a régi tervbe, mely széltében megvalósíttatott, hogy az általunk már felsorolt károkat szaporítsák és főképp, hogy a vallásoktatást egészen a teljes kizárásig megszorítsák és igy vallásilag közömbös és hitetlen nemzedékeket neveljenek nagyra, a sajtó révén az egyház erkölcstanai ellen küzdjenek, vallásgyakorlatait kiguuyolják és ünnepeit megszentségtelenitsék. Magától értetődik, hogy a kalholikus papirend, mely arra hivatott, hogy a vallást terjeszsze és annak titkait kiszolgáltassa, különös elkeseredéssel tétetett czélláblául arra. hogy annak tekintélyét és tiszteletét a nép szemében csökkentsék. A vakmerőség e tekintetben napról napra növekszik; a papok cselekedeteit a legrosszabbul magyarázzák, gyanakodnak rájuk, a legaljasabb vádakat emelik ellenük és mindezt annál nagyobb mértékben, mennél inkább remélhetnek büntetlenségei. így újabb bajokkal tetézik azokat, melyeket a papság hosszabb idő óta szenved a katonakötelezettség által, mely őt elvonja a megfelelő vallásos előkészülettől, valamint az egyházi vagyon elrablása által, mely a hívek jámborsága és nagylelkűsége állal keletkezett. És a szerzetesrendek és kongregácziók, melyek az evangéliumi tanácsok gyakorlatában a vallásnak és a társadalomnak egyaránt dicsőségére válnak, mintha csak egy bűnnel többjük volna az egyház ellenségeinek szemében, a legnagyobb hevességgel üldöztetnek. Fájdalmas nekünk felemlítenünk, hogy újabban is gyöngülő és meg nem érdemelt rendszabályokkal sújtják őket. melyéket minden jogtisztelő embernek a legnagyobb mértékben helytelenítenie kell. Nem szolgált megmentésükre életük tisztasága, mely ellen még ellenségeik sem hozhaLtak föl komoly és alapos szemrehányásokat ; nem a természetjog, mely megengedi a tisztességes czélokra való egyesülést, sem pedig az alkotmány, mely ezt szentesíti; nem a nép szeretete, mely hálás a tudomány, művészet, és földmivelés terén tett becses szolgálatokért és a szegények nagyszámú osztályának felebaráti szerétéiből juttatott adományaiért. így férfiak és nők, a nép gyermekei, kik önként lemondtak a család örömeiről, hogy békés egyesülésben ifjúságukat, tehetségeiket, tevékenységüket és életüket felebarátjuk javának szenteljék, akárcsak gonosztevők bandái volnának, száműzettek, mig máskülönben ki-ki élvezi szabadságát. Nem csoda, ha igy sujtatnak a legdrágább gyermekek, mikor az atya, a katholikus kereszténység feje, a római pápa sem jár jobban. Ismeretesek a tények. Miután a világi uralommal együtt attól a függetlenségtől is megfosztották, melyre mindeneket álfogó és isteni küldetésére szüksége van; miután saját Rómájában arra kényszeritették, hogy lakóházába zárkózzék, mert ellenséges hatalomtól volt szorongattatva: a tisztelete iránt tett gúnyos kezességek és a szabadsága iránt tett kétes értékű Ígéretek daczára, rendellenes, igazságtalan és magasztos hivatalához méltatlan helyzetbe juttatták őt. Nagyon is jól ismerjük a nehézségeket, melyeket útjába gördítenek, amennyiben sokszor elferdítik szándékait és méltóságát megsértik, úgy, hogy egyre szembeszökőbb lesz. hogy elvették állami szuverénitását, hogy lassan-lassan az egyház fejének lelki hatalmát megdöntsék, ami különben a rablás tulajdonképeni szerzőitől leplezetlenül kitudódott. Ha mérlegeljük ennek a ténynek a hatásait, az nemcsak a helyes politika ellen van, hanem a társadalom ellen is, mert a valláson ejtett sebek mindmegannyi, — 11 —
